Gombóc mondja

A Balkán lóf@sz ehhez képest! Még mindig... Metrópótlás délen

2019. december 02. - gomboc r2r

Egyszerűen csodálatosan megunhatatlan, körbeírhatatlan csoda övezi a metrópótlást a déli szakaszon, ezért kénytelen vagyok újra és újra bemutatni nektek, hogy hogy élünk mi! Mi kis falunk Budapest kiadás, azaz látogassuk meg a politikusok által soha nem hallott és látott Dél-Pest csodálatos vidékét, megint!

Tudjátok hogyan lehetne leírni Dél-Pestet a közlekedés szempontjából? Állandóság. Ugyanis amióta a metró elért Kőbánya-Kispestre, azóta errefelé egy szalmaszálat nem tettek keresztbe. A motorizáció fejlődése viszont hozta maga után, hogy egyre többen közlekednek az utakon. Mindezek után nem csoda, ha a most bemutatandó megoldások jellemzik az itteni metrópótlást.

1. képünk azoknak készült, akik nem igazán ismernék ki magukat a Határ úton.

hatarmetr.jpg

A kék téglalap jelzi, hogy hol állnak meg a metrópótló buszok, a piros és a neonzöld vonalak a megközelítési útvonalakat hivatottak jelölni. A fekete téglalap a kivitelező által lezárt terület, itt konténereket és anyagokat tárolnak. A lezárás kerítésig tart, megkerülni nem lehet. A gyalogosokat ráterelték a bicikliútra. s megkerültetik a fél kerületet a metrópótlók eléréséhez, amelyeket Tarlós úr bevezettetett egy rendkívül szűkös kis mellékutcába, nehogy az autósok 1 percet is veszítsenek. A pontozott neonzöld vonal azt mutatja, hogy az elején a gyalogosok merre közelítették meg a buszokat, s hogy itt mennyire hiányzik a megközelítés.

A 2. képünk még májusban, nagyon az elején készült. Itt láthatjátok, hogy az emberek igyekeznek a buszokhoz. Igen, így nézett ki 2019-ben egy metróállomás környéke a Balkánon.

img_20190516_080047.jpg

Jól látható az egyenes út a zebra és a buszmegállók között.

A 3. képünk azt mutatja meg, hogy a terület lezárása óta milyen körülmények között lehet megközelíteni a metrópótlókat.

img_20191130_141332.jpg

Igen, jól látjátok, az a parányi kis rész a bicikliút, s erre lehet gyalog megközelíteni. Itt esőzés után 3-4 napig ilyen pocsolyát kell kerülgetni. Ennek tompítása érdekében ide szoktak b@szni egy-két faforgácsból készült táblát, ami körülbelül 2 esőzést bír ki. A másik megemlítendő elem, hogy szeptember környékére megjelent egy biciklivel behajtani tilos tábla az út közepén a pocsolyák előtt. Természetesen, mikor nem volt pocsolya, ez nagyon útban volt, ezért az alkalmazkodókészséget kihasználva először csak arrébb állították az emberek, később bevágták a kerítés mellé, végül pedig el lett tüntetve.

4. kép: Itt állunk a megállóban, a kamera pontosan az aluljáró felé néz, a kép bal szélén pedig az előzőleg bemutatott útvonal végződik. A busz vége pont ott áll, ahol az úgynevezett zebrát alakították ki a megálló megközelítése végett. Elég nehézkes, ha 15 másodpercenként halad el erre egy busz. (Két irány)

img_20191007_074233a.jpg

Mellesleg a busz éppen a sor végén áll, ami a lámpától idáig tart. Érzékeltetésképpen:

erzekeltetes.jpg

Jól látjátok, ez 134 méter. Egy ilyen Mercedes Conecto G hossza 18 méter. A matekot rátok hagyom.

Mindezek után még beszélhetnénk arról, hogy a kis utcából ki- , illetve ide bekanyarodás mennyire "jól" van megoldva, hogy mennyire útban vannak az autósok, hogy miért nem sikerült megoldani a Népligetnél a felüljáró alatt a keresztezést, miközben érdekes módon az Árpád-hídnál például sikerült, de nem fogok.

Inkább csak gratulálok Tarlós Istvánnak a Budapest díszpolgára - cím várományosának, nyilvánvalóan rendkívül sokat tett értünk, megérdemli. A bejegyzés pedig megmarad mementónak, hogy ne feledjük el mindezeket.

Karigeri, hogy lehetsz ennyire béna?

Szerintem senkinek sem kell bemutatni, hogy mennyire nyegle és elnyomható ember Budapest új főpolgármestere, de néha az az érzésem, hogy alulmúlja önmagát. Gerikém, ha ezt így tovább csinálod, nem hogy nem fognak megválasztani legközelebb, de még az is lehet, hogy elüldöznek menet közben az emberek. Itt ülsz az ország egyik legfontosabb és legnagyobb politikai befolyást kínáló székében és úgy viselkedsz, mint aki beszart a szupermarket közepén.

El kellene végre döntened, hogy mit szeretnél. Felnőttként akarsz a politikában létezni, vagy egy óvodás gyerekként, akire mindenki úgy fog emlékezni, hogy az ember, aki akkorát bukott, hogy még az egyetemén sem talált munkát. Megválasztottak az emberek, mert elegük volt abból, hogy Tarlós egy szerencsétlen idióta, aki semmit nem képes szerezni a fővárosnak, erre jössz és a világ legnagyobb tutyimutyiját adod. Megválasztottak az emberek, mert elegük volt abból, hogy Budapesten nincs fejlődés, a közlekedés romokban, az ígéretek pedig már unalmasak.

Itt ülsz Budapest trónján, annak a városén, ami a magyar GDP egyharmadáért felel, egymagában nagyobb, mint az összes többi megyei jogú városunk, s elő tudsz állni egy olyan kívánságlistával, ami még Szegednek is kevés lenne. Így nem hogy a kormány, a választóid sem fognak komolyan venni.

Mit kértél azért, hogy támogassátok az atlétikai VB-t és annak senkinek sem kellő, Budapest egyik kivételes helyén lévő stadionjának létrehozását?

  • 50 milliárdot az egészségügyre
  • Zöldfelületek és parképítés
  • Tömegsport
  • Átláthatóság
  • A már megígért pénz a 3-as metróra

Ez összesen (az utóbbit nem kalkulálva, mivel már megadták) jó esetben 70-80 milliárd forint. Mennyibe fog kerülni az atlétikai VB? Ha kiindulunk abból, hogy a 2017-es Vizes VB-re 150 milliárdot simán elszórtak, s azóta drágultak a költségek, simán bele fog kerülni 200 milliárd forintba, miközben semmi szükségünk nincsen rá.

A Fogaskerekű felújításához a BKK által rendelt látványterv az MG Építész által elkészítve (mgepitesz.hu)

Ehelyett mire lenne szükségünk?

  • Új buszokra (50 milliárd)
  • 3-as metró hosszabbítására
  • 4-es metró hosszabbítására
  • Pesti fonódó, azaz Bajcsy-villamos (20 milliárd)
  • Kisföldalatti felújítása és új járművek beszerzése
  • Fogaskerekű újjáépítése (35 milliárd)

Mit lehetett volna kérni? Nem nehéz kitalálni! A Fogaskerekű-projektet nagyon egyértelmű lett volna, főleg azután, hogy a Pokorni vezette Hegyvidéknek és a fővárosnak volt nemrég az összezördülése. Így ki lehetett volna békíteni a feleket és megmutatni, hogy az együttműködés valódi és megoldható a két fél között. Ez Karácsonynak sikeres ügy lehetett volna, Pokorninak meg a megcsorbult hírnevének helyreállítása. A kormány is nehezebben mondhatott volna nemet, ha Pokornit, a saját emberét is be tudja vonni. Ehhez még hozzá lehetett volna csapni az új buszok beszerzésére való fedezetet, s mindjárt jobban nézhetne ki a fővárosi nyereség egy 135 milliárddal.

Mivel a kormány híresen megbízhatatlan, a feltételek közé rögzítettem volna, hogy a beleegyezés onnantól érvényes, amint a pénzt a kormány átutalta az önkormányzat számlájára. (Igen, nagy összegnek néz ki, de a kormánynál ez a pénz statisztikai hiba. Az egészségügyi fejlesztés állami beavatkozás lenne, tehát azt nem kellene elutalni, csak azt a 85 milliárdot, ami a fővárosi közlekedés fejlesztésére ment volna. Ez a kormánynak semmi összeg, még a VB árához képest is!)

A végleges lista tehát:

  • 50 milliárd az egészségügyre
  • Zöldfelület és parképítés
  • Átláthatóság
  • Új buszokra 50 milliárd
  • Fogaskerekűre 35 milliárd

Nem egy elrugaszkodott dolog egy 200 milliárdos sportrendezvénynél.

Karigeri szedd össze magad!

Az elbaltázott Puskás - stadion

Mi az? 200 milliárd forintot elköltöttünk rá, köze nincs az eredeti tervekhez, köze nincs a látványtervekhez, a látogatói 10%-át sem tudja parkolóval várni, de megérte, mert a miniszterelnök úr boldog? Jó, persze, a választ ellőttem a címben, így nem nehéz.

Annyi butaság elhangzott már a Puskás - stadion kapcsán és annyian védték be a beruházást ilyen-olyan butasággal alátámasztva, hogy egyszerűen képtelen vagyok csöndben maradni és végighallgatni ezeket. Viszont ha már nekiállok, akkor csinálom jól, teljesen, az egész beruházásról.

Talán csak egy másik beruházás van ami legalább ennyire jól példázza a NER-korszakot, mint a Puskás - stadion építése. Igen, a Duna Arénáról van szó. Emlékszünk még?

A kép az Index.hu-ról származik a Duna Aréna eredeti tervéről

Mik a legjellemzőbb tünetek? Eszméletlen mértékű drágulás, felfoghatatlan dolgokra történő költekezés, az elkészült épület teljes eltérése az eredeti tervektől, az eredeti céloktól, az eredeti elképzelésektől. Használhatóság csak rendkívül korlátozott mértékben, miközben a VIP-nak óriási luxus biztosítása.

Na de térjünk vissza az átadandó Puskás - stadionra! Az eredeti elképzelést teljes mértékben támogattam, de sajnos hamar rá kellett jönnöm, hogy egy újabb teljes mértékben elrontott beruházást láthatunk. Eredetileg ugyanis arról beszéltek, hogy a stadiont úgy építenék meg, hogy egy csomó helyet biztosítanának másik sportágaknak is a falak között, mint például asztalitenisz, cselgáncs, egyéb termek. Ez egy rendkívül jó megoldás lehetett volna, több sportág egy helyen, tényleg igazi szentéllyé válhatott volna, miközben külföldön is jó hírnevet szerezhetett volna az országnak. Arról is beszéltek, hogy a stadion tetején futókört alakítanak ki, melyet majd mindenki használhat. Amint ezt meghallottam, már tudtam, hogy hazudnak. Jó ötlet, szó se róla, de egy percig nem gondoltam, hogy meg fogják csinálni.

Amennyiben hosszabb összefoglalót szeretnétek olvasni arról, hogy hogyan alakult ki a beruházás mai állapota, érdemes lenne átkattintani a Fővárosi blogra, kiváló tartalom és érdekes cikkek!

Amennyiben pedig tudni szeretnétek, hogy hogy alakult ki a mai végleges ár, itt egy Index-videó.

Mit kellett volna csinálniuk? Először is, ha már amúgy is bedózerolták nullára az egész területet, egyszerűen képtelen vagyok felfogni, hogy miért nem alakítottak ki parkolót a stadion alatt. 2 ezer autót simán el lehetett volna ott helyezni az átlagembereknek is, nem csak a VIP-sok, mint most. A parkolót normál hétköznapokon lehetett volna fizető parkolóként hasznosítani. Azután ott van az eredeti terv, ahol a különböző sportágak kaptak volna területet a stadionban. A mindennapos használata meg lett volna oldva, nem lett volna kihalt a terület az év 360 napján. Nem beszélve arról, hogy a sportolók közel egymáshoz, minőségi körülmények között készülhettek volna, miközben pénzt lehetett volna azon spórolni, hogy nem kell mindenhova mindenfélét építeni, hanem itt egy helyen lett volna.

Kell-e nagyméretű parkoló egy stadionnak?

Az attól függ, hogy milyen stadionról beszélünk. Egy kis helyi sportklub stadionjának nem kell nagyméretű parkoló, még vidéken sem. 5000-es befogadóképességgel számolni 150-200 autós parkoló bőven elég lehet. A legtöbben úgyis együtt érkeznek egy-egy ilyen eseményre, így lehet azzal számolni, hogy autónként 3 ember érkezik. Még akkor is, ha 80%-os kihasználtsággal működne a stadion, 4000 emberrel kell számolni. A 200 autó 600 embert elhoz, mondjuk 400 közelről érkezik, gyalog, kerékpárral. Marad 3000 ember a tömegközlekedésre. (Ismétlem, ez az 5000 fős stadion 80%-os kihasználtsága mellett!)

Egy nagyobb városi klub esetén, legyen szó mondjuk a Ferencvárosról vagy az Újpestről, igenis szükség van parkolóra, ugyanis nem csak helyi szurkolókkal rendelkezik. Ha számolunk a 22 ezres befogadóképességgel és a 80%-os kihasználtsággal, akkor 17 600 emberről beszélünk, akit oda kell szállítani. A helyből, közelről érkező emberek száma minimális, legyen mondjuk 600 ember, így marad 17 000 közlekedési eszközökre. Ha megnézzük mondjuk a Ferencvárost, láthatjuk, hogy nem csak abból a kerületből (ami azért területileg elég nagy), hanem Pesterzsébetről, Kispestről, Csepelről, Kőbányáról, de még Üllőről és Vecsésről is számíthatnak szurkolók érkezésére. A közeli kerületekből még csak-csak megoldható tömegközlekedéssel, de már Vecsésről biztosan autóval fognak jönni, s akkor még nem beszéltünk arról, hogy elvétve innen-onnan is érkeznek mérkőzésekre.

Itt már akár egy 1000-1500 autós parkoló is indokolt lehet. Itt már nem tudunk 3 emberrel számolni kocsinként, mivel nagy területről és különböző távolságokról érkezhetnek a szurkolók, maximum 2,5 emberrel számolhatunk kocsinként. Az mondjuk 3750 ember, s marad a 13 250 a tömegközlekedésre. Bíztatok bárkit, hogy nézzen utána, menjen ki egy Fradi meccs időpontjában a Népliget környékére és nézze meg. És még mindig csak az elvárható minimumról beszélek, nem optimális számokról!

Na most, a Puskás - stadion esetében se nem kisvárosi stadionról, se nem városi csapat stadionjáról van szó, hanem konkrétan egy válogatottnak készült, nemzeti stadionról, amiben futballmérkőzések mellett még koncerteket is kívánnak rendezni, aminek az esetében a befogadóképesség a mostani 67 ezerről mintegy 80 ezerre bővülhet! Nyilvánvalóan egy ilyen stadion esetében tisztában kell azzal lenni, hogy nem csak a szomszéd utcákból érkeznek az emberek, hanem mindenhonnan. A szomszéd kerületekből, a város másik oldaláról, az elővárosokból, sőt, az ország másik végéből is érkezhetnek szurkolók vagy koncertlátogatók!

Márpedig ha valaki el akar jönni mondjuk Kecskemétről, akkor az nagyon rácseszett, mert nem tud magával mit kezdeni. Ezek az események általánosságban este-estefelé kezdődnek és az éjszakába nyúlóan érnek véget. Márpedig este 9 után hazamenni akárhova, ami nem Budapest, eszméletlen kihívás. Az elővárosba vagy egy-egy megyeszékhelyre még így vagy úgy meg lehet csinálni, de bármi más tömegközlekedéssel teljesen esélytelen. Ha csak a befogadóképesség 20 százaléka érkezik olyan helyről, ahova képtelenség normálisan hazajutni, az már 13 ezer embert jelent! Ez 2 fő/autó esetén 6500, 2,5 fő/autó esetén 5200 autót jelent! És még nem tartunk kényelemből autózóknál, pusztán azoknál, akik máshogy képtelenek lennének ellátogatni! Persze nem kell minden autósnak az aréna bejáratánál parkolónak lennie, elég az, ha valahol a közelben meg tudnak állni, de ebben az esetben még erre sem látunk lehetőséget, hiszen a környéken SEHOL nincs parkoló. Itt egy vasúti pályaudvar, aminek nincs parkolója, itt egy 67 ezres stadion parkoló nélkül, egy 10 ezres SYMA-csarnok 1000-es parkolóval, egy 12 ezres Papp László Sportaréna 1200 parkolóval, de csak az oda igyekvőknek. A közelben pusztán az Aréna Pláza 2 800 férőhelyes parkolóháza van, de az is 15-20 perc séta a stadiontól, optimális esetben, feltételezve, hogy a pláza teljes parkolója üres. És akkor a csak vidékről érkezők esetében minimum 5200 autóval számolunk!

Kis európai kitekintés:

Stadion Létszám Parkoló Százalék Ár millió € -ban Épült
Puskás - stadion 67000 0 0 575 2016-2019
Juventus Stadium (Torinó) 41500 4000 9,5 155 2009-2011
Lyon 59500 10000 16,8 415 2012-2015
Wanda Metropolitano (Madrid) 68500 4000 5,8 240 2017-2019
Allianz Arena (München) 75000 11000 autó + 350 busz 14,6 340 2002-2005

Mindezeket megnézve van pofája mindenki Dávidkájának (aki közlekedési szakértőnek tartja magát... mekkora vicc, te jó ég...) azt beletolni az internetbe, hogy igen, így kell csinálni, semmi szükség parkolókra, hiszen majd mennek tömegközlekedéssel! Istenem, a világ szégyene, hogy az ilyen senki Magyarországon oszthatja az észt...

Igenis szükség van parkolókra és óriási szükség lett volna a Puskás - stadion környékén parkolókra, ahogy kész vicc, hogy nincs Magyarországon 1 darab pályaudvarnak sem normális méretű parkolója! Népszerűsíteni kell a tömegközlekedést, de nem ész nélkül! Ha ész nélkül csinálod, kontraproduktív. 

Sajnos ez a beruházás is eszméletlenül sokba került és sikerült a legelcseszettebb módon megcsinálni. Kár érte, kiváló ügynök lehetett volna!

Hol kell sürgősen beavatkozni a közlekedésbe Budapesten?

Tarlós úr leköszönt a főpolgármesteri székből, ezentúl a kormány oldalán lesz jelen tanácsadóként, a stafétabotot pedig átvette az ifjú kihívó, Zugló expolgármestere, Karácsony Sándor, izé, Gergely. Sok sikert kívánunk mindkettejüknek, de jelen bejegyzés célja az új főpolgármester szembesítése a jelenlegi helyzettel.

Rendkívül sok fejleszteni való van Budapesten, szerintem ez senki előtt nem titok. Ezek közül kiválogattam azokat a tömegközlekedést érintő projekteket, melyek sürgőssége már a piros kategóriába esik. Ez azt jelenti, hogy vagy nem lehet halasztani tovább az elkezdését, mert életveszélyes helyzetet eredményez, vagy pedig az utasáramlás helyzetéből adódóan szükséges, netán most az optimális az időpont a megvalósításra.

Figyelmeteket szeretném felhívni arra, hogy szigorúan magánvélemény, ugyanakkor nem öncélú válogatás eredménye, mindegyik alapos indokkal rendelkezik. Érdekes módon nagyjából arányos eloszlású lett. Először jöjjön az ábra, utána pedig jobban kifejtem a kiválasztás okát.

 gyorsreagalas.jpg

Tovább

Budapest elmaradottsága IV. rész

Nézzenek oda, csak elrepült egy újabb év a sorozat előző része óta! Itt az ideje, hogy áttekintsük mi mindent értünk el az elmúlt évben és merre tartunk, illetve hogyan állnak szomszédaink. Kattints az első, a második és a harmadik részhez!

Először is jöjjön kedvenc táblázatom!

Főváros Budapest Bécs Prága Bukarest Varsó

Lakosság

1 752 286 fő   (2019. jan. 1.)

1 840 573 fő   (2016. jan. 1.) 1 308 632 fő   (2019. jan. 1.) 1 883 425 fő   (2011) 1 764 615 fő   (2018. jan. 1.)
Terület 525,14 km² 414,9 km² 496 km² 228 km² 517 km²
Hálózat hossza 38,6 km 83,1 km 65,5 km 69,25 km 32,4 km
Állomások száma 52 109 61 51 30
Napi forgalom 1 120 000 fő (2014) 1 400 000 fő 1 472 000 600 000 fő (2012) 568 000 fő
Utolsó előtti bővítés 1990 (3,4 km) 2013 (4,2 km) 2008 (4,6 km) 2011 (2,6 km) 2015 (6,3 km)
Utolsó bővítés 2014 (7,4 km) 2017 (4,7 km) 2015 (6,1 km) 2017 (2,1 km) 2019 (5,4 km)

 

Varsóban idén adták át a metróhálózat következő szakaszát, amellyel hosszban lassan beérik Budapestet úgy, hogy 1995-ben adták át az első metróvonalukat! Az utolsó két bővítésük majdnem kettő budapesti 4-es metróval egyenlő! Mindezt az elmúlt 4 évben! Hol van ehhez Budapest? Nálunk egy centiméter metrót nem építettek 2014 óta, azt is még 2006-ban kezdtük el! Ha holnap elkezdenének itthon metrót építeni, azt is leghamarabb 2022-2023 táján lehetne átadni, ha minden flottul menne. Ehhez képest nem hogy nem kezdik el az építkezést, még kivitelezési tervek sincsenek semmire, ahogy forrást sem biztosít a NER-es magyar állam ilyesmire. Mindeközben Varsóban tovább folyik a metró bővítése, Bukarest is megállás nélkül a hálózat meghosszabbításán munkálkodik, Prágában is folyamatosak a metróbővítések. Ekkor pedig még nem is említettük a világ legélhetőbb városát, Bécset.

robert-bye-idy_bazr5re-unsplash.jpg

Photo by Robert Bye on Unsplash

Tovább

Egy szexvideó margójára

Nem is érdemes sokat foglalkozni azzal, hogy a Fidesz sikerrel elérte a mélypontot, inkább közelítsük meg máshonnan a helyzetet és szórakozzunk kicsit! (Nem a polgármester úron, hanem a Fidesz szerencsétlenkedésén. Lehet nem mondták meg nekik, hogy a jobboldali politikusokat lehet szexbotránnyal buktatni, nem a liberálisokat.)

tudta.jpg

ezveszelyes.jpg

https://std.hu/

Miért bukott meg a BUBI?

Egyre többször és egyre hangosabban hallhatjuk, hogy a BUBI képtelen teljesíteni az elvárt szerepét és kiegészítő közlekedési eszközként az utolsó láncszem legyen a mindennapjainkban. Erre egyre jobban rájönnek a városvezetésben és egyre többször olvashatjuk a hírek között is. Járjunk utána, hogy hol lett elrontva a megvalósítás!

A BUBI 2014 szeptemberében kezdte meg a fővárosi karrierjét, így az elmúlt 5 évben elég tapasztalatot szerezhettünk vele kapcsolatban ahhoz, hogy az értékelést az emberek könnyen el tudják végezni.

Mi volt az eredeti cél?

Ha az ember elolvassa a Budapest fejlesztésének elképzeléseit adó Balázs Mór-tervet, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy az eredeti elképzelés arról szól, hogy Budapesten elterjesszük a kerékpározást a mindennapi életben. Ha belegondolunk, nem áll olyan távol a magyar embertől, hiszen a szocializmusban a legelterjedtebb közlekedési forma volt, s ma is rendkívül hasznos tud lenni vidéken vagy a kisebb városokban. Sajnos Budapest jelenleg több szempontból sem alkalmas rá, de ezek ellen tenni nem lehetetlen. A Bubi beindításával és a kerékpáros közlekedési folyosók kijelölésével ebbe az irányba tervezett elindulni a városvezetés. Az elképzelés nem volt rossz, de sajnos a megvalósítás borzasztóra sikerült. (Gondoljunk csak a közös busz- és kerékpársávra. Kevés balesetveszélyesebb dolog létezik a közlekedésben. Talán egy autópályát szintben keresztező gyorsvasút.) A lényege az, hogy úgy növeljük Budapesten a kerékpárosforgalmat, hogy igyekezzünk kiszolgálni a különböző felhasználási módok különböző igényeit. A turisták rövidtávú kerékpárbérléseit, melyek használatával könnyen, kényelmesen, vidáman fedezhetik fel a várost anélkül, hogy növelnék a zsúfoltságot a járműveken. A munkába kerékpárral igyekvő honfitársaink infrastrukturális szükségleteit. A BKV-zó budapestieket, akik az utazás legvégén vagy legelején használnák a kerékpárokat ahhoz, hogy a kiindulási pontról eljussanak a buszhoz/metróhoz/villamoshoz, vagy éppen fordítva, ezáltal is időt spórolva, kikerülve a lassabb gyaloglást. Esetleg ha kis kikapcsolódásra vágynánk, kerékpárral el tudjunk egyet menni a városban.

Amint ez a G7 gyűjtéséből látszik, az emberek meg is teszik ezt, s hiába növekszik a lefedettség és a kerékpárok száma, egyre kevesebb használóval találkozhatunk. Vajon ezt mi okozhatja? A választott kerékpár, a bonyodalmas kölcsönzés, a még mindig korlátozott lefedettség, a bicikliutak hiánya, vagy maga az elképzelés volt rossz?

Röviden: Mindegyik.

 

Tovább

Túl keveset beszélünk a Fidesz sikeréről

Mostanában - nyilván semmi köze hozzá a közeledő választásoknak - egyre hangosabban hallani a kormánysajtóból az ország sikereit. Legfőképpen a rendkívül alacsony államadósságról, ami már 70% alatt van! Igaz, ami igaz, tényleg annyi, na de vajon mennyi? Mert arról aztán nem esik szó, hogy mennyi az annyi és mibe került, hogy annyi. Na gyertek, járjunk utána! (Jajj, csak ne legyen tanulmányi kirándulás!)

Nagyon érdekes dolog az államadósság, mert nem úgy működik, vagy legalábbis nem úgy szeretik emlegetni, mint ahogy egy rendes adósságot emlegetnénk. Ha nekem személyesen van adósságom, azt mondom, hogy nekem x adósságom van, ahol az x egy határozott szám, mondjuk 2 millió Ft. Az adósságom mértéke pedig ugyanakkora, akkor is azt mondom, hogy ennyi az adósságom, ha havi 200 ezret keresek és akkor is, ha havi 400 ezret. Nincs ebben semmi különös, mivel annyi az annyi. Ehhez képest az államadósságot nem szeretik konkrét volumenében kezelni, mivel az egy határozott szám, nem lehet vele trükközni. Ezért kitalálták, hogy sokkal kényelmesebb ha valamihez képest mérjük. Ennek az egyik kézenfekvő megoldása volt a GDP, ami a nemzeti össztermék mérőszáma. Így alakult ki a jelenleg a sajtóban annyit hallott százalékos mérőszám, amit előszeretettel emlegetnek.

Jelenleg éppen ezzel a százalékos értékkel van tele a sajtó, mivel éppen azzal dicsekednek, hogy mennyire sikerült lecsökkenteni ezt a százalékot. Mivel ez ennyire felkapott lett, nézzünk hát utána a Fidesz sikerének, vonjuk le belőle a megfelelő következtetéseket. Mennyi is az annyi?

magyar_adossag.jpg

(milliárd forint, ÁKK adatok, saját grafikon)

Ha megnézzük az Államadósságkezelő Központ adatait, a fent látható grafikont kaphatjuk belőle. Nem kell ahhoz közgazdasági végzettség, hogy láthassuk a Fidesz által sikernek elkönyvelt "csökkenést". 2011-re sikerült egyedül csökkenteni az adósságon, de ez is csak úgy sikerült, hogy közben lenyúltak 3000 milliárd forint magánnyugdíjpénztári megtakarítást. Ugyanis a magánnyugdíjpénztárak nagyrészt magyar államkötvényekbe fektették a pénzt, aminek az államosításával a tartozás az állam oldalán megszűnt. Igaz, azóta is várjuk a megígért személyenkénti számlavezetést.

Mindeközben a magyar államadósságot nagyrészt hazai finanszírozásúvá tették, azaz az állampolgárok leginkább bankokon keresztül vett államkötvényeivel finanszíroztatják az egyre nagyobb adósságot. Miért veszélyes ez? Amennyiben valami balul ütne ki, az állam egy szempillantás alatt le tudja értékelni a pénzt, az adósságát, amivel a saját kimutatásainak jót tesz, de tökön rúgja az átlagembereket, akiknek a megtakarításait egyszerűen elégeti. Persze ez nagyon veszélyes trükk, de ugyebár ki gondolta volna, hogy egyszerűen ellopnak 3000 milliárd forintot? Egy ilyen megbízhatatlan kormánynál, amelyik nem tiszteli a magántulajdont, a leírt törvényeket, ez sajnos nem hagyható figyelmen kívül, folyamatosan ott rémisztget a háttérben.

Akkor mégis miféle sikerről beszélnek? Nagyon egyszerű. Mivel az államadósságot az éves GDP-hez viszonyítják, ezért ha jobban nő a GDP, mint az adósság, akkor csökken a mutató. A grafikonról pedig megállapíthatjuk, hogy az adósság nő. Ez azt jelenti, hogy a GDP nagymértékben nő? Igen. Ez azt jelenti, hogy olyan jól teljesít a magyar gazdaság? Nem, nem egészen. A legnagyobb befolyásoló tényező ebben az egészben a nemzetközi hitelezési- és bankválság 2009-ben. Akkor óriási mértékben visszaesett a magyar (és még jó néhány európai ország) gazdasági teljesítménye, mivel egy csomó pénz egyszerűen felszívódott. (Ne menjünk bele, hogy hogyan és miért, ez a lényege.) Ez hazavágta az európai és ezzel együtt a német gazdaságot is, a magyar piacról kiszaladt a tőke, emiatt pedig visszaesett a gazdasági teljesítmény, a beruházások elakadtak, eltűntek. Ennek a következménye volt, hogy a magyar GDP-adatok összeomlottak. A világ nemzeti bankjai ennek hatására egy olyan tervbe kezdtek, aminek lassacskán teljesen lejár az ideje. Bármi áron azt akarták, hogy a gazdasági növekedést sikerüljön valahogy elindítani, ezért a megtakarítások támogatása helyett a piacra szorították a tőkét. Ezzel a történelem egyik legnagyobb gazdaságélénkítő lépését hozták a világra, ami többek között a magyar gazdasági talpraállítását is célozta és elhozta az abszolút pozitív gazdasági környezetet. Ilyen környezetben az évi 5-10% közötti növekedés lett volna elvárható a magyar gazdaságtól 3-4 éven belül, de ezt egyszer sem sikerült elérni.

gdp.jpg

(változás százalékban, Wikipédia adatok, saját grafikon)

2018-ra sikerült 4,9%-os növekedést felmutatnia a magyar gazdaságnak úgy, hogy a nemzetközi környezet és a hazai belföldi szabályozások is mind-mind a növekedés ösztönzését támogatták és óriási mennyiségű, a gazdasági növekedés többszörösét kitevő Európai Uniós pénz érkezett az országba. Ez óriási kudarc. A Matolcsy- és Varga-féle kereszténynépnemzeti illiberális gazdaságpolitika képtelen volt számottevő növekedési értéket kipréselni magából és ez óriási kudarc. Jól látható, hogy 2004-ben úgy sikerült elérni hasonló növekedést, hogy a közelében sem voltak az Európai Uniótól érkező pénzek ilyen mértékben, illetve a nemzetközi és hazai gazdasági környezet sokkal inkább a megtakarításokat ösztönözte, mint mostanság.

Mindeközben a világ vezető országainak egyike vagyunk abból a szempontból, hogy mennyit adózunk az életünk során. Kezdve a rekordmagas ÁFA-val, a 2010-es kormányváltás óta bevezetett több, mint 30 teljesen új adónemen keresztül az illegálisan kifizetett pénzekig, amelyekkel az állami hiányos dotációt igyekszünk pótolni (például az egészségügyben).

A világtörténelem egyik legnagyobb lehetősége volt adott a kelet-közép-európai országok számára, de mi egyszerűen képtelenek voltunk élni vele, miközben például Csehország simán hozza azokat a célokat, amiket a Fidesz az utóbbi években kitűzött maga elé. Miközben Csehország már közelebb áll a nyugati értékekhez, gazdasághoz és életszínvonalhoz, addig mi arra használtuk ezt, hogy szétlopjuk a saját országunkat és vígan tapsoljunk ahhoz, ahogy egyre nagyobb a társadalmi feszültség, az utálkozás és a keresztényi értékektől való távolodás. Ne feledjük, a keresztényi kultúrkör legnagyobb értéke az ember! Itthon pedig pont azt nem becsülik. Szétvertük az oktatást, az egészségügyet, a gazdaságot, a társadalmi szerkezetet. 

Így lezárásként emlékezzünk meg róla újból. Túl keveset beszélünk a Fidesz "sikeréről"!

Választás 2019 - mit fognak ígérni?

Közeledik az önkormányzati választás, október már nincsen messze. Augusztus 20-ával hagyományosan lezárul a nyaralási szezon, mellyel kezdetét veszi a vesszőfutás az őszi önkormányzati választásokra. Nézzük át, hogy miket várhatunk, milyen ígéretekre számíthatunk pártunk és kormányunk oldaláról.

Kisföldalatti

5 évvel ezelőtti kép a BKK honlapjáról

Már az előző önkormányzati választásokra is téma volt a Kisföldalatti felújítása, új szerelvények beszerzése, liftek beépítése, meghosszabbítás az M3-as autópálya mellett és óriási P+R építése. Amint véget ért az előző kör, repült a süllyesztőbe. Nyugodtan számíthatunk rá, hogy Tarlósék előveszik ezeket a lassan 10 éves képeket.

2-es metró

Az Örs Vezér tere a BKK honlapján.

A 2014-es választásokra hasonlóan forró téma volt a piros metró és a HÉV összekötése, a HÉV-rész teljes felújítása, bizonyos részeken föld alá süllyesztett pálya kialakítása, melyhez hozzácsaptak egy teljes rákoskeresztúri szárnyvonalat, csak úgy a poén kedvéért. Azóta megépült, izé, épül, izé, folynak a tenderek, izé, előkészítés alatt, izé, a fiók mélyén piheg az egész.

3-as metró

Egyszer majd talán.

Tekintettel arra, hogy zajlik a 3-as metró "felújítása" (kifestése), nagy valószínűség szerint készülhetünk arra, hogy ezt valami hősies tettként fogják bemutatni, holott csak olyan apróságok maradtak ki a beruházásból, mint a minőségi szerelvények, biztosítóberendezés-csere (minek azt, jó nekünk a 60 éves technika, biztos "olcsó" fenntartani és felújítani), normális pótlás, folyamatos munkavégzés (hogy minél előbb elkészüljenek), buszbeszerzés. De nyugodtan számolhatunk azzal, hogy ezt megfejelik még egy meghosszabbítási ígérettel meg multimodális átszállópontról szóló képekkel a lehető legmeggyőzőbb ígérgetés érdekében, ahogy ezt már évek óta teszik, miközben Tarlósnak 8 évébe telt kisírni a minimumot a kormánynál.

4-es metró

Nem tudom elő merik-e még húzni az újpalotai villamos ígéretét azok után, ami legutóbb történt. Emlékszünk még, hogy mikor ezzel az ígérettel beállított a lakókhoz, azok pontosan megmondták neki hova tegye be a villamosát? Valószínűsítem, hogy ezt a területet megpróbálják úgy elkerülni a témaválasztásnál, ahogy csak lehet, ezért a 4-es metróval kapcsolatban maximum Budaörs irányába tartó ígéretre számítok. De ők meg tudják mire számíthatnak a kormánytól, azóta is élvezik, hogy ott nyúlja le a kormány a budaörsi önkormányzatot pénzzel, ahol tudja, miközben még az autópályát is fizetőssé tette itt, hogy a forgalom lehetőleg a városi kis utcákon történjen.

5-ös metró

Mostanában kapta fel ismét a narancsos oldal az 5-ös metró témáját. Valószínűleg tudják, hogy itt még kiaknázatlan ígérethalmazok vannak, miközben már gyakorlatilag minden mást elpuffogtattak az eddigi időben. A legviccesebb az egészben, hogy még véletlenül sem a dél-pesti részét vették elő, amelyre nem költöttek pénzt azóta, hogy a Soroksári útnál megfoldozták az új negyed miatt, s éppen ezért szinte teljesen értelmetlen a jelenleg működőnek csúfolt déli rész. Nem, nem, azt az óbudai részt vették elő a metróval kapcsolatban, amihez már a rendszerváltás után is többször hozzányúltak, felújítottak, s a lehető legjobb minőségben tartottak, miközben a lehető legjobb kapcsolatokkal rendelkezik (ne feledjük, a metrónál van a vége, miközben Dél-Pesten kilométerekre végállomásoznak a város közepétől, de még a közeli metróállomásoktól is.

Trolibuszok

Immár több, mint fél éve állnak a BKV garázsában a következő generációt képviselő meggypiros Solaris trolibuszok, amelyek valami folytán eddig nem állhattak forgalomba. Nagy tétben fogadnék rá, hogy pont a választások előtt fogják őket átadni és forgalombaadni, illetve ígéretet hallatni továbbiak megvásárlásáról.

Villamosok

Most, hogy több mint féléves csúszással sikerült átadni az 1-es villamos Kelenföldi pályaudvarig tartó szakaszát, a következő villamosfejlesztésekről is hallani pletykákat. Mivel legutóbb a fonódó épült Budán-Óbudán, az 1-es villamos Budán, így végre a következő villamosfejlesztés Óbudán várható. Az 1-es villamos északi meghosszabbításáról beszélnek, amelynek természetesen az összes lehetséges villamosfejlesztési irány közül a legkisebb a becsült megtérülési adata, de ugye nem mi voltunk óbudai polgármesterek...

Illetve ne felejtsük el a főváros 60-as számú villamosvonalát, melyet hosszú ideig Fogaskerekű néven ismerhettünk. A tervek itt is régóta ismertek, megannyi ígéretet hallhattunk vele kapcsolatban is, a szomorú valóság azonban az, hogy csak öregszik minden, de változás nem tapasztalható.

Hosszú lesz ez a hónap, de ne izguljatok, olyant úgysem ígérnek meg, amit be is tartanak.

Tarlós hazudik, hülye vagy alkalmatlan?

Elég erős cím, ugye? Sajnos. Hiába erős a cím, jogos kérdéseket vet fel, amelyeket nem én fogok megválaszolni, úgyhogy ha csak emiatt kattintottál, akkor nem fogsz kielégülést találni. A kérdés - Budapestieknek a kérdések kérdése, melyre a válasz sajnos nem 42 - maga nem is a bejegyzés felütése, inkább maga a zárszó, ha lehet így mondani. Na de ennyi elég is bevezetésnek, térjünk rá a lényegre. A 3-as metróról lesz szó és a klímáról.

subway-1976497_1920.jpg

Egy régi szerelvény Kőbánya-Kispesten. (Image by elukac from Pixabay) 

A Tarlós István vezette városvezetésnek sikerült úgy megrendelnie a 3-as metró szerelvényeit, hogy nem került bele klíma, pusztán egy levegőztető berendezés. Elég hasonló az eset a Siemens Combinok beszerzéséhez, amikbe az előző városvezetés szintén nem kért klímát, s utólag szereltették bele a nagyközönség nemtetszése miatt. (Erre még visszatérünk.) Akkor talán spórolásból, talán azért, mert valóban úgy gondolták, hogy nem fog kelleni, emellett döntöttek, s a végén drágábban, utólag kellett bele megrendelni a klimatizálást. A metrónál eleve adott volt a szituáció a beszerzés különös körülményeit figyelembe véve. Emlékszünk?

Csak röviden:

Mivel a fővárosnak nem volt annyi pénze, hogy saját erőből beszerezze az "új" metrókocsikat, ezért a kormányhoz fordult segítségért. (Az is jó kérdés, hogy miért nincsen pénze Budapestnek. A válasz Orbán Viktor és a csökkenő visszaosztás. - Figyelem! Nem támogatás, hanem a városban keletkező adófizetések visszaosztása! Amíg más települések teljes mértékben hozzájutnak az ott keletkező bevételekhez, addig Budapestről kiszivattyúzza a pénzt a kormány és csak a töredékét csepegteti vissza a főváros költségvetésébe működési támogatásként.) A kormány pedig az országgyűlés elé vitte a támogatást, ahol a törvény szövegébe belefoglalta, hogy kizárólag felújításra lehet költeni belőle, új szerelvényeket nem lehet venni. Ezzel nagyrészt kizárva a minőségi, nyugati gyártókat és megnyitva az utat az orosz Metrowagonmas felé. Érdekes módon ez sem volt elég, ugyanis egy észt cég, a Skinest Rail jobb ajánlatot nyújtott be, mint a kocsikat eredetileg gyártó orosz cég. Márpedig mindenképpen az oroszoknak kellett megnyerniük a tendert, így különböző okokkal, de nagy nehezen sikerült kizárni a versenyből az észteket is, hogy csak és kizárólag egy darab érvényes ajánlat maradjon, az oroszoké.

Először arról volt szó, hogy nem szükséges klímát szerelni a szerelvényekbe, hiszen a működésükből fakadóan nem lesz meleg a szerelvényeken. (A régi szerelvények a fékezéskor képződő energiát egyszerűen elfűtötték. Jelenleg is ez történik a vonal egy részén. Az új szerelvények már képesek a fékezési energia visszatáplálására a hálózatba, ezáltal nem szükséges azt elfűteniük, így nem lesz olyan meleg a kocsikban. Ezt viszont csak korlátozottan lehet alkalmazni, mivel a vonal átfogó állapota még mindig eléggé kényes. A tavasszal átadott felújított szakaszon már kísérleteznek azzal, hogy a szerelvények visszatáplálnak, ezáltal is csökkentve a hőérzetet.) Ez a működésből fakadó kisebb hőtermelés, kombinálva az alagutak hűvösebb, állandó klímájával elvileg kellemesebb utazást kellene, hogy biztosítson. Jelenlegi ismereteink eléggé korlátozottak azzal kapcsolatban, hogy milyen idő is lesz majd a metrón azután, ha elkészül a teljes, jelenleg zajló felújítás. Az biztos, hogy a régóta jellemző szaunás állapotnak meg kell szűnnie, hiszen a szerelvények jelentős hozzájárulása megszűnik.

201673_3-as_metro.jpg

A kérdéses metrótípus a járműtelepen. (Kép: MTI)

Ugyanakkor érdemes hozzátenni, hogy a 3-as metróra jellemző nagyarányú kihasználtság, s az ebből keletkező, a testünkből leadott hő és a zárt légtér továbbra is okozhat fülledt helyzeteket. Ennek a tompítására szolgálhatott volna egy egyterű, teljes mértékben átjárható szerelvény, ahol a levegő is sokkal jobban képes mozogni, ezáltal erőteljesebben tudja mozgatni a belső, melegebb légtömeget, de ez szintén a beszerzéskori állapotok miatt nem alakult úgy, hogy az utasoknak kellemesebb legyen. Az biztosan megállapítható, hogy így is a 3-as metró lett volna a legmelegebb a metróink közül, de azt nem tudjuk, hogy mennyire.

A Városháza felé egyre több kritika érkezett ismét, ahogy telt-múlt az idő, bejött a nyár, s még mindig borzasztó állapotok uralkodnak a metróban. Sokan hiányolják a klímát, sokan politikai kérdést is csinálnak belőle (nem véletlenül, emlékezzünk a beszerzésre, vagy akár a 8 éven át tartó folyamatos ígérgetésre), hogy mégpedig a klíma hiánya eléggé kellemetlen utazási élményt biztosít a metrón. Erre jött az a válasz a főpolgármestertől, hogy már mindegy, mivel a kocsik szerkezete nem bírná el a klímát, mivel nem úgy tervezték, hogy szerelnének beléjük. Na mármost, ezt már akkor sem hittem el, amikor lenyilatkozták, mivel eléggé rossz minőségű tervezésre és kivitelezésre adna bizonyítékot, ha a kocsiszekrény nem bírna el egy kicsit nagyobb terhelést. Lássuk be, hogy ez eléggé valószínűtlen már csak abból fakadóan is, hogy milyen komoly elvárásoknak kell megfelelniük a személyszállító járműveknek.

Így lassan eljutottunk a mai állapothoz, amikor is - a közelgő választásoktól nyilván teljesen függetlenül - bejelentette a főpolgármester, hogy vizsgálják a lehetőségét a klíma beépítésének és elvileg lehetséges, csak a gyártó beleegyezése szükséges. Innen két lehetséges út van. Egyrészt a választások lezajlása után rá lehet fogni a gyártóra, hogy nem ment bele, így nem lehet rászerelni a klímát, s le van tudva az egész, vagy valahogy előteremtik rá a pénzt és lesz klíma. De térjünk vissza a bejelentésre! Szóval akkor most mégis lehet rászerelni klímát? Vagy pusztán a közelgő választások miatt lett megígérve, majd pedig ráfogják a gyártóra és mégsem lesz? Most akkor lehet, vagy nem lehet? Mikor hazudott a főpolgármester? Akkor, amikor azt mondta, hogy a kocsiszekrény nem bírja el, vagy most, amikor megígérte, hogy lesz?

Elvileg mérnökember, tehát nem lehet átverni a műszaki dolgokkal kapcsolatban, ergo tisztában kell lennie azzal, amiről szó van. Így tehát biztosra vehetjük, hogy ért hozzá. Már csak azt kellene kideríteni, hogy mikor hazudott. El is érkeztünk a címben feltett kérdéshez. Tarlós hazudik, hülye vagy alkalmatlan? Az nem opció, hogy nem hazudott, mert két egymásnak teljesen ellentmondó és egymást kizáró dologról beszélt az utóbbi időszakban, s mivel ért hozzá, így nyilvánvalóan tisztában van a dolgokkal. Tehát valamelyik alkalommal hazudott. Ez biztos. Azt pedig tisztáztuk, hogy mérnök, ért hozzá, így (elvileg) nem lehet hülye hozzá, maximum minket nézhet hülyének. Ez sem vet rá túl jó fényt. 3 év alatt sikerült neki 3 teljesen különféle állítást megfogalmaznia ebben a kérdésben, ez pedig erősen megkérdőjelezi az alkalmasságát a városvezetésre.

Kell-e klíma? Combino vs Panda metró

Én személy szerint mind a Demszky-féle Combino-botrány során, mind pedig a metrókocsikat illetően úgy gondolom, hogy egyáltalán nem létfontosságú kérdés a klímaberendezés, bár a két eset nem ugyanaz. Nem azért, mert két különböző városvezetés alatt történtek, hanem azért, mert két különböző környezetről beszélünk.

Combino

Ezek a villamosok a 4-6-os (és mostanában az 1-es) villamos vonalán közlekednek, ahol gyakorlatilag nem telik el egyetlen perc két megállás között. Emellett pedig érdemes megnézni, hogy a villamos felületének jó nagy része ajtó, amely szinte folyamatosan nyitva van. Ha valaki utazott már a 4-6-oson, az tudja, hogy többet áll a villamos nyitott ajtókkal, mint amennyit csukott ajtókkal megy a két megálló között. Így pedig a klíma gyakorlatilag pazarlás, nem csinál mást, csak az utcát "hűti".

Ez nem jelenti azt, hogy az eredeti megoldás jó lett volna. A probléma abból keletkezett, hogy a nyitható felülete az ablakoknak nem volt elégséges, sokkal nagyobbnak kellett volna lenniük ahhoz, hogy a megfelelő légköbméterű levegőutánpótlást biztosítani tudja. A másik elkövetett hiba pedig a beépített szellőztetés teljesítmények nem megfelelő volta volt. A nagy tömegben elveszett az a levegő, amire képes volt, ezért nem volt megfelelő az oxigénutánpótlás a szerelvényben. Amennyiben megfelelő méretű ablakokkal lett volna ellátva, hozzá pedig nagyobb teljesítményű szellőztetővel, akkor képes lett volna a megfelelő minőségben cserélni a szerelvényben lévő légtömeget, ami által kellemesebbnek hatott volna az utazás is.

Tudom, tudom, hogy a szellőztetés és a klíma nem ugyanaz. Azt is tudom, hogy sokan igénylik a visszahűtött levegőt a járműveken, még akkor is, ha egészségtelen abban a mennyiségben, amekkorában kívánják. Tudom, hogy ebben az esetben nem érte volna el ugyanazt a hatást, mint amit jelenleg a klíma tud generálni a villamosban. Ugyanakkor azt is érdemes megnézni, hogy a klíma a Combinokban mennyire környezetszennyező és gazdaságtalan. Szinte folyamatosan nyitott ajtók, utcát "hűtő" berendezés. Az előállított levegő szinte folyamatosan pocsékolva van. Szerintem túlzás, s az általam javasolt verzió is elég lett volna. (Igen, használom a villamosokat, akkor is használtam.)

Panda metró

Mint már említettem, a két eset teljesen különböző, de abban megegyeznek, hogy szerintem itt sem elengedhetetlen a klímaberendezés. Jelenleg valóban nagyon meleg van a járműveken, de ez csak addig lesz ennyire elviselhetetlen, amíg a felújítás le nem zajlik. Utána valamivel csökken a hőfok, mivel majd a vonal teljes szakaszán vissza fognak tudni táplálni a szerelvények. Ez jelentősen csökkenti majd a hőmérsékletet. Ehhez hozzávesszük azt, hogy az alagúti légcserélőberendezések is le lesznek cserélve, jobb teljesítmény leadására lesznek képesek, mint a jelenleg lévő elhasználódott társaik, így szintén képesek lesznek csökkenteni a hőfokot a metróalagútban. A mélyben lévő alagút pedig természetes "klímával" rendelkezik. Ezek együttesen elviselhető körülményeket teremtenek az alagútban.

A metrón belül viszont másik kérdés. Itt sincsenek nagy nyitható felületek, de mivel ezek gyorsabban közlekednek, hangosabbak a zárt tér miatt, ezért nem is jellemző, hogy nagy felületű nyitható ablakok legyenek rajta. Sőt, inkább a zajcsillapítás a jellemző, ami pedig teljesen zárt kocsiszekrényt jelent. Így más megoldásra van szükség a levegő biztosítására. Itt óriási hátrányt jelent, hogy ezek a szerelvények különálló kocsikból állnak, mivel így nem lehet a szerelvény teljes hosszában mozgatni a levegőt, hanem külön-külön kell minden egyes kocsiban, márpedig ez nem lesz annyira jó, annyira érezhető. Amennyiben egyterű szerelvényeket kaptunk volna, akkor sokkal jobban jártunk volna ebből a szempontból. Ezt kiegészítve a megfelelő teljesítményű légcserélő berendezéssel, bőven megfelelő hőmérsékletet lehetett volna elérni, s szintén nem lett volna ekkora botrány a klíma hiányából.

Az egész klíma körüli botrány tapasztalata az, hogy Tarlós úr nagyon is hülyének nézi nem csak a budapesti lakosokat, de a saját választóit is, miközben össze-vissza beszél és a szemünkbe hazudik. Nem rám nézve sértő ez az egész, hanem a választóira, mivel azt hiszi, hogy nincs annyi eszük, hogy maguktól lássák a dolgokat. Itt jöttök a képbe ti. Látjátok, értitek a dolgokat vagy önálló gondolat nélkül elhiszitek, amit mond?