Ismét hallhattuk kedvenc főpolgármesterünket nyilatkozni a Budapestet érintő problémákkal kapcsolatban. Leginkább az az érdekes, ahogy mindenki a biciklisjogsival volt elfoglalva, pedig legalább hasonlóan értelmes volt a tömegközlekedés és az autóval való közlekedés összehasonlítása.
Haladjunk sorjában. Bejelentette, hogy 125 milliárd forintnál biztos drágább lesz a metrófelújítás. Ez nem újdonság. Még 160 milliárd forintról beszéltek, de már akkor is keveselltem a pénzt, hiszen óriási munka az, amit meg kellene csinálni a 3-as metró felújítása kapcsán. Láthatjuk, hogy egy csomó pénzt ki akarnak spórolni belőle, s csak annyira akarnak hozzányúlni, hogy a lélegeztetőgépről le lehessen venni a vonalat. Folyamatosan hallhatjuk, hogy nincs pénz a 3-as metró teljeskörű felújítására, ki kell húzni beruházásokat, mint például a liftek beépítése bizonyos állomásokra. Érdekes, hogy közben olimpiát akarunk rendezni, ami a világon mindenhol annyi pénzbe kerül, amennyiből Budapestet Európa fővárosává lehetne emelni. Csak azt felejtik el a kedves vezetők, hogy az olimpia után meg kell rendezni a paralimpiát is, ahol a parasportolók, illetve a kísérőik azzal szembesülnek majd, hogy nem tudják igénybe venni a nemrég felújított metróvonalat. Akinek van ehhez elég bőr a pofáján, az tegye. Nekem biztos nem lenne.
A BKV finanszírozásának kérdésében nem tudom mi újat lehet mondani. Láthatjuk, hogy hónapok, sőt évek óta tesznek a főpolgármester véleményére, meghívásaira, felszólításaira. A főpolgármester úr vígan tengeti napjait, miközben a BKV állami támogatása egyre zsugorodik, a beruházásokra pedig gyakorlatilag könyörögni kell a pénzt. Értem én, hogy őt komolyabban nem érdeklik a dolgok, mert 2019-ben már nem valószínű, hogy indul, de nekünk, városlakóknak és ingázóknak van mit veszítenünk. Amilyen nagy szájjal tud lenni az őt kritizálók felé, annyira tutyimutyinak tűnik a kormány felé. Mindig csak beszél, de valahogy sose történik semmi. Ilyenkor érdekes a párhuzam Demszky Gáborral. Amikor azt vetették a szemére, hogy hiába vannak a párttársai a kormányban, s még sincs pénz. Tarlós István most pont ugyanebben a helyzetben van, s ugyanabban a gödörben. Mégsem eszik olyan forrón a kását, igaz?
Miközben arról beszél a főpolgármester úr, hogy a főváros kész feladni az agglomerációs közlekedést, eközben meg arról beszél, hogy az autóval való közlekedést kellene preferálnunk. Én nem tudom, hogy Tarlós úr melyik univerzumban él, de ebben épp az a baj, hogy rengeteg az autó Budapest útjain és egyrészt nem tudnak hol parkolni, másrészt nem tudnak eljutni a céljukba a sok dugó miatt, harmadrészt pedig a Belvárost teljesen elárasztották az autók.Mi lesz ebből? Mert csak káoszt látok, semmi mást. Miközben a világ értelmesebb részén azon vannak, hogy minél kevesebb legyen az autó a városban, mi megint szembe akarunk menni. (Az a sok hülye mind szembejön az autópályán, igaz?)
(Kép:origo.hu)
Természetesen vannak hiányosságai a közúti közlekedésnek Budapesten, például legalább két közúti híd és egy körút formájában, de azt láthatjuk, hogy a tömegközlekedésben még ennél is nagyobb problémák vannak. Ne felejtsük el, hogy van olyan kerület, ahova nem ért el a városi kötöttpályás közlekedés. De ezekről már beszéltem.
Ezek után megkapták a magukét a kerékpárosok. De ne legyünk elítélőek, voltak igazságok az elhangzottak között, mint például a kerékpározás engedélyezése a buszsávban. Ez kicsit olyan, mintha egy anyahajó mellett akarnánk csónakázni. Meg lehet csinálni, sőt, előfordulhat, hogy nem lesz belőle baj, de nagyon nem kéne, mert ha balhé lesz belőle, akkor nagy balhé lesz belőle. Nem elég, hogy a bicikli és a busz nem egy súlycsoport, de a sebességük is különböző. A busz gyakran áll meg, s sokszor változtat sebességet, miközben a biciklis lassú, de ugyanazzal a tempóval halad. Ráadásul minél többen bicikliznek, annál idegesítőbb lesz, balesetveszélyesebb, s annál inkább lassítja a tömegközlekedést, aminek éppen gyorsulnia kellene.
A gyorsulásról jut eszembe, még mindig rendkívüli mértékben le vagyunk maradva a metróhálózatot tekintve. A gyors közlekedés alapja, amellyel a nagy távolságok is könnyen áthidalhatók, illetve nagy tömegek szállíthatók könnyen, kevés akadályoztatás mellett. A kiterjedt metróhálózat lehetővé teszi a közlekedési problémák gyors áthidalását, mert a felszíni problémák kevéssé vannak kihatással a metróközlekedésre, így kevés a zavaró tényező. Így a városi futóversenyek sem lennének akadályozó tényezők.
Óriási összegeket kellene elkölteni Budapestre. A külvárosban az autósközlekedésen kellene segíteni, a Belvárosban pedig valahogy korlátozni a számukat. Emellett pedig sok, költséges tömegközlekedési beruházást kellene megvalósítani ahhoz, hogy élhető főváros legyen végre Budapest, de nem a közeljövőben fognak ezek megtörténni, úgy tűnik.
