Gombóc mondja

Gombóc mondja

Dél-Budapest-projekt - 1.rész

2016. augusztus 11. - gomboc r2r

Hosszú idő után újra jelentkezem, remélhetőleg most már több időm lesz erre, s szépen ki fogom tudni fejteni a gondolataimat. Az utóbbi időszakban bejelentett tervezett változtatásokkal fogom kezdeni, összefoglalva, hogy mit és merre kíván csinálni a főváros és a kormány Budapest déli részén. Nem is húzom az időt, kezdjük.

Felmerült annak a lehetősége, hogy megépüljön a most még csak Galvani-hídként emlegetett átjáró a Duna fölött. Jelenleg még csak tervként létezik, s vizsgálják a megépítésének lehetőségét, de a szóban forgó átjáró a Galvani út folytatásaként épülne ki a Csepel-szigetre, majd azon keresztül Ferencvárosba, nagyjából az Illatos út vonalában. Itt:

galvani1.jpg

A Lágymányosi-hídtól nagyjából 2 (kettő) km-re délre, a Csepel-szigeten jelenleg kihasználatlan területen menne keresztül, Budán a Galvani utcára, majd az Egérútra érne ki, míg Pesten az Illatos út vezetné le a forgalmát.

Ehhez ugyan nem szorosan, de kapcsolódik a kelebiai vasútvonal ügye is. A kép jobb oldalán látható jelenleg, amelyet kínai hitelből terveznek felújítani 160 km/h sebességre. Már olyan jól haladnak a projekttel, hogy ki is vágták a vasút mellett található bokrokat Ferencváros és Soroksár között. Csak aztán egy kis hiba csúszott a megvalósításba, ugyanis közben kiderült, hogy a kormány nem biztos, hogy ezt így akarja, ugyanis az olimpiarendezéshez kapcsolódóan a Soroksári út és a Duna közötti területre építkeznének, ezért ott nagyon útban van a vasút. 

Azt találták ki, hogy Pesterzsébettől a pályát a Ferencvárosban található teherpályaudvar területén vezetnék keresztül. Ez a Budapest 2024 olimpiai mestertervben is megjelenik, a 166. oldalon látható megjelenítve (nem mellesleg érdemes megnézni a tervet, miszerint a HÉV csak Pesterzsébetig járna, onnan pedig villamos menne tovább) :

b2024.jpg

Ugyanez a Google Térképen (pirossal a vasút jelenlegi vonala, mellette zölddel a HÉV, majd jobbra fent pirossal a rendezőpályaudvar legközelebbi vágánya:

pevas.jpg

A Dél-Pesten jelenleg közlekedő HÉV-eket pedig villamosvonallá tervezik alakítani, így a jelenleg Csepel és a Boráros tér között közlekedő HÉV is a jövőben villamosként folytatná a pályafutását, hogy aztán akár a 2-es villamossal, akár a 4-6-ossal összekötve a város felé továbbmehessen. 

Hol itt a probléma?

Nagyon sok probléma merül fel ezekkel a beruházásokkal kapcsolatban. Haladjunk sorrendben, ezért kezdjük először a Galvani-híddal. A Hungária-körút folytatásaként megépült Lágymányosi-hídtól mindössze 2 km-re délre lévő átkelő nagyon fontos szerepet tölthetne be majd a fővárosi közlekedésben, levéve a terhet a Lágymányosi-hídról, de ehhez jelenleg nem adottak a körülmények.Habár a budai oldalon kiválóan csatlakozna a Galvani útra, majd az Egérútra, ezzel pedig az autópályára, emellett pedig a Budafoki út, Fehérvári út, Szerémi út hármas forgalma számára is könnyen elérhető lenne, a pesti oldalon igazából a semmibe vezetne.

Nézzük csak meg. Egyrészt Csepeltől nagyon távol lenne a híd, másodrészt arra a Soroksári útra adna csatlakozást, amire a Lágymányosi-hídról is rá lehet hajtani 2 km-rel arrébb. Akkora pedig nincs annak a hídnak a forgalma, se a rávezető utaké, hogy most ezért egy másik hidat építsünk. A harmadik útvonal amire kapcsolódna pedig az Illatos út, ami gyakorlatilag a semmin vezet keresztül és a semmibe tart

illatos.jpg

Itt kékkel láthatjuk az Illatos út végét. Felfelé az M5-ös autópályára vezet az út, ami egyenesen a Hungária-körútra vezeti a forgalmat, srégen tovább egy lakótelepre (ahova nyilván nem akarjuk terelni a forgalmat), míg zölddel látható a Határ út, amerre igazából van értelme vezetni az autókat. A probléma az pirossal van jelölve, a 3-as villamos elég bonyolult módon pont a kettő között helyezkedik el, amit nem lehetetlen kivenni az útból, de elég költséges és kérdéses, hogy egyáltalán szükséges-e.

De mire is szolgálna a Galvani-híd? Arra, hogy ne kelljen elmenni egészen a Lágymányosi-hídig annak, aki át akar kelni a Dunán. Így pedig a híd által tehermentesített terület sem nagy, nézzük: 

  • a Soroksári útnak az Illatos út és a Hungária körút közti része
  • a Budafoki út, Szerémi út, Fehérvári út Galvani utca és a Lágymányosi-híd közé eső része
  • a Csepelen található Weiss Manfréd útnak a jövőbeni híd vonalától a Soroksári útig tartó része

Ezek mind 2 km-es szakaszok. Szüksége van Budapestnek egy új hídra, de annak nem itt kellene lennie, mert az olimpián kívül semmi nem indokolja, hogy pont itt legyen a következő híd. Természetesen egy későbbi beruházás folyamán meg lehet ezt itt építeni, de előbb egy másikra lenne szükség, és a cikksorozat második részében meg is mondom, hogy hol.

Most következzen a kelebiai vasútvonal problémája. 

Amint az a fentebbi képen látható, az újonnan építtendő vasútvonal útjában található a HÉV, a Soroksári út a teljes forgalmával, egy villamosvégállomás, miközben egy benzinkút, egy áruház és egy lakótelep is közvetlenül az ideális útvonal mellett található. Ezek pedig csak a legkisebb problémák, ugyanis a vasút ezen a szakaszon mélyedésben halad az úthoz és a HÉV-hez képest, ami megkönnyíti a különszintű keresztezést. Eközben az a szakasz, ahova bekötnék, az pedig az úthálózathoz képest éppen hogy magasabban található, ugyanis ez a rendezőpályaudvar gurítója.

Ha pedig nem közvetlenül ide akarják bevezetni, akkor teljesen át kell építeni az itt található vasúti pályát ahhoz, hogy be tudják kötni a hálózatba az új vonalrészt. Ez mindenképpen egy rendkívül drága beruházás lenne. Ráadásul ez azt eredményezné, hogy a jelenlegi Ferencváros vasúti megállóhelyen nem tudnának megállni a vonatok, vagy teljesen ki kellene hagyniuk, vagy pedig még messzebb kellene megállniuk bármilyen átszállási kapcsolattól. Biztosan nem tenné vonzóbbá a vasutat.

De miért lett ez a beruházás ilyen fontos?

Elméletileg azért, hogy a tehervonatok körüljárás nélkül tudják folytatni az útjukat, így gyorsítva a Kelebia felől jövő tehervonatok Nyugat-Magyarország felé való közlekedését. Ha jól meg van szervezve ez a folyamat, akkor nem igényel több időt 10 percnél, ha rosszul, akkor 1 óra. 1 óra állás egy olyan tehervonat esetében, ami a Kínából hajóval érkező árut szállítja a görög kikötőkből Nyugat-Európába. Nyilvánvalóan ez a 10 perc - 1 óra időtartam gyakorlatilag értelmezhetetlen egy ilyen vonat esetében. Akkor mégis mi lehet az ok? Egyszerű. A Soroksári út és a Duna között elhelyezkedő vasútvonal rendkívül értékes területen fekszik.

De mi a baj azzal, ha a HÉV-ekből villamos lesz?

Nos, ez rendkívül bonyolult, mondhatná az ember, de nem mondja, mert nem bonyolult. Minden város tömegközlekedésének alapja az olyan gyorsvasúthálózat, ami nagy távolságra gyorsan, sok embert képes szállítani, s kevéssé kitett  a külső behatásoknak. Ha magyarra lefordítjuk, akkor leginkább metrót mondhatnánk rá, ugyanis ezeknek a vonalaknak a metróhálózat részévé kellene válniuk. Erre a felfogásra épül az 5-ös metró koncepciója, ami pont ezeket a HÉV-vonalakat metrósítaná a (közel)jövőben, hogy az autós közlekedés valódi versenytársává válva jobban bevonja az érintett területeket a város szövetébe, s közelebb hozza őket a Belvároshoz. Ha ezeket villamossá alakítjuk, amelyek sok helyen megállnak, lassan mennek (évek óta képtelenek megemelni az 50 km/h-s korlátozást), kevés ülőhellyel rendelkeznek, akkor Budapest elemi érdekeivel szemben foglalunk állást. Itt olvasható egy remek összehasonlítás a villamos és a HÉV jelenlegi kapacitásáról.

A következő részekben kifejtem a véleményemet azzal kapcsolatban, hogy hogyan képzelném el ezek helyett a jó megoldásokat.

A bejegyzés trackback címe:

https://gombocmondja.blog.hu/api/trackback/id/tr409899122

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása