Nem olyan régen megjelent ez a cikk a 444-en, ami elég jól rávilágított a pesti közlekedés problémáira, habár nem nevezte meg konkrétan. A legnagyobb probléma ugyanis az, hogy Budapest túl sok teret hagy az autóknak. Gondoljunk csak bele. Budapest belső kerületei még olyan szűkösen épültek, hogy alig lehet egy-egy utcácskában valamilyen forgalmat kialakítani. Ez pedig mára rendkívül felfokozódott. A gyalogosforgalom mellett ott vannak a kerékpárosok, a motorosok, az autók, a buszok, a villamosok, s a parkolósáv. Ez legalább 5 külön sáv. Egyszerűen nincsen rá ennyi hely, ezért racionalizálni kell a legkevésbé fontosakat.

Na de mégis mik lennének a legkevésbé fontosak? Pontosan hogy is van ez a Nagykörúton?

Jelenleg a Nagykörút felépül a járdából, az esetleges kiülők helyéből, egy parkolósávból vagy villamosperonból, két sáv az autóknak, plusz a villamos. Kerékpárosoknak külön kijelölve semmi.

De mégis mit tudunk a Nagykörútról?

Budapestet a reklámokban mindig úgy próbálják eladni a külföldieknek, mint egy csodaszép város, ahol aztán lehet pihenni, élvezni az életet, nézelődni, fényképezni, jó hangulat uralkodik, lehet jönni családdal, vagy barátokkal. Ehhez képest van a Vár, a Deák tér térsége, Andrássy út és Városliget, a Váci utca és két végpontja, a Kiskörút és a Nagykörút, amik turisztikailag hasznosak lehetnek a városnak, s bevételt tudnak hajtani. Most csak a 4-6-os útvonaláról van szó, ezért a többit kihagyom.

A Nagykörutat ajánljuk a turistáknak, hogy nézzék meg, mi van ott. Igazából van rajta pár idős ház, nem biztos, hogy a legjobb állapotban, van pár üzlethelyiség, amik eléldegélnek, miközben az egyik legjobb helyen vannak a városban. Kezdve ott, hogy nincs semmilyen egységes arculat, a kiülők pedig inkább visszatartanak, mint bátorítanak. Mégis miért ülnél oda? Az arcodtól egy méterre óriási forgalom hullámzik percenként, kosz és bűz vár. Mégis hogyan lehetne növelni a hasznot? Forgalomcsillapítással. Ami ráférne az egész fővárosra, kicsiben a Nagykörúton modellezhető. 

Túl sok teret engedünk az autóknak. Nem csak az autóforgalomra kell érteni, hanem a parkolásra. A világ legirracionálisabb dolga a parkolósáv. Egy szűk városban arra áldozunk egy területet, hogy ne közlekedjünk rajta. Mintha azért korlátoznád az interneted, hogy azon a részen tudj adatot tárolni. De minek, amikor ettől független helyen is lehet ugyanez? Ahogy az adatot máshol is tudjuk tárolni, úgy parkolni is tudunk máshol.

Szóval akkor hogyan kellene kinéznie a Nagykörútnak?

Nézzük, mit szeretnénk elérni. Először is, szeretnénk kihasználni a turisztikai adottságait. Ehhez több teret kell nyújtanunk a gyalogosoknak, egységes dizájnelemeket használni az egész körúton, nyugodtabb környezetet, hogy valóban ki lehessen ülni, ne csak benzint szagolni. Ehhez forgalomcsillapítással is élnünk kell, nem lehet egy városi autópálya. Itt egy jellemző kép:

• Az óriási utasforgalmat bonyolító villamosoknak három embernyi szélességű megállója van
• Két forgalmi sáv az autósoknak
• Egy parkolósáv
• Egy közepesen széles járda
• Biciklisáv sehol

Hogyan lehetne kihozni a megadott helyből a legtöbbet?

• A citromsárga sávval megnövelnénk a villamosmegállót, hogy könnyebben tudja kezelni a nagy tömegeket.
• A kék sáv maradna továbbra is az autóforgalomé.
• A narancssárga sáv pedig lenne a fizikailag elválasztott bicikliút. 
• A villamosmegálló miatt itt nem szélesítünk a járdán.
• 3 zebrát jelölünk ki mindegyik megállónál. Egyet az elején, egyet a közepén, s egyet a végén.
• A szélesebb járdasziget nagyobb biztonságot nyújt, ráadásul könnyebben lehet rajta mozogni. Ami nagy előny a percenként közlekedő villamosok miatt, ráadásul kisebb eséllyel esnek alá az emberek, csökken a balesetveszély, ezáltal csökken a járatkimaradások és pótlások száma. 
• Az egy sáv az autósoknak csökkenti a forgalmat, ösztönöz az alternatív útvonal használatára, ösztönöz a tömegközlekedés használatára, ezáltal kevésbé terheli a levegőt, ezáltal a várost is. Amúgy is szépen lassan fel kell hagyni a Belvárosba autózással.
• A széles biciklisáv lehetővé teszi a biztonságos, gyors közlekedést, előzésnek is helyet hagy, sportolásra ösztönöz, ráadásul a kevésbé szennyezett levegő miatt egészségesebb is. Az egész Nagykörúton végigfutó biciklisáv a turisták számára is vonzóvá teheti ennek a közlekedési eszköznek a használatát, amely a biciklikölcsönzők felfutását, illetve a körúton lévő kiszolgálóegységek forgalomnövekedését is magával hozhatja. 
• Itt a gyalogjárda nem szélesedik a villamosmegálló miatt.

Nézzük azt a részt, ahol nincs villamosmegálló:

• Két sáv az autóknak
• Parkolósáv
• Viszonylag széles járda

Hogyan változtassunk?

• Az autósok a villamossín mellé kerülnek, jó távolra a járdától, az üzletektől. Ez zajcsillapítást jelent, valamelyest a kilátás is javul, illetve a levegő sem lesz olyan szennyezett. 
• Középen a fizikailag elválasztott biciklisáv, amely valamelyest tompítja az autók jelenlétét, barátságosabbá teszi a területet.
• A szélesített járda pedig lehetővé teszi a nagyobb gyalogosforgalmat, kiülő részeknek képes helyet adni, ami bevételt jelent a városnak.
• A forgalom tompítása miatt nyugodtabb, kevésbé koszos levegőjű környezet pedig minőségi fejlődéshez vezethet. Értékesebb ingatlan, jobb minőségű boltok, turizmus fellendülése.

 Persze vannak olyan részek, ahol a villamosmegálló szélesítéséhez kicsit kreatívabban kell hozzáállni:

• Itt a járdából kell egy kis területet elvenni a biciklisek számára, mert a villamosmegálló túl szűk.
• Fontos megjegyezni, hogy a villamossínekhez nem nyúltam sehol, mivel nem olyan rég újították fel őket. Így például az Oktogonnál sem, ahol a több gyalogátkelő módszerét tudjuk alkalmazni a zsúfoltság csökkentése érdekében.

Ezen túl még apróbb módosítások végrehajtásával felgyorsítani a villamosok közlekedését:

1. Mester utcából megszüntetni a balra kanyarodást.
2. Dob utcánál megszüntetni az egyenesen haladást, csak kis ívben jobbra.

Ezek után egy városi autópályából egy igazán jó élményű, használható, kellemes főutat kapunk, ami gazdasági szempontból is megéri a városnak.