Is-is-is.

2011-ben az arab-tavasz indulásával kezdődött minden. Tudom, hogy sokan szeretnek arról beszélni, hogy kinek hibája, s hogy ezért az ő felelőssége, de azt kell mondanom, hogy az ilyen gondolkodásmód soha nem vezetett semmilyen megoldáshoz, maximum a problémák áttolásához. Ez az arab-tavasz volt az, ami elindította a menekülthullámokat, amik jelenleg destabilizálják Európát. Nem úgy, ahogy egyes emberek gondolják, sokkal inkább a színfalak mögött, a diplomácia világában. Láthatjuk kis hazánk környékén, de láthatjuk akár a lengyel-német véleménykülönbségek által is. 

Az események odáig fajultak, hogy két Európai Uniós tagállam között nem hogy visszaállítják a határellenőrzéseket bizonyos helyeken, de akár falakat (kerítéseket) is emelünk. A diplomácia és a kormányok közötti kapcsolatok nagyon mélyre kerültek, a széthúzás nagyobb, mint bármikor. Pont egy olyan időszakban, mikor az oroszok egyre inkább aktivizálják magukat. A magyar kormány kijelentette, hogy az Európai Unió teljes működésképtelenségének a bizonyítékai a migránsok miatt kialakult problémák, cserében semmiben sem hajlandó támogatni őket, vagy egyetérteni. Eközben pedig kitűnően bebizonyítják, hogy egy ország egyedül nem képes megbirkózni ilyen nagy eseményekkel, hanem teljes Európai Uniós szerepvállalásra van szükség. Tehát még inkább központosítani kellene, de ez nem tetszik bizonyos embereknek, s ahelyett, hogy ezt kimondanák, mindenféle idióta helyzetbe sodorják Európát. Mert az biztos, hogy ez nem megoldás:

(Forrás: 444.hu)

Magyarországon a kereszténység értékeit védik a muszlimokkal szemben, mikor a keresztény pártok hazudnak, lopnak, s bármi áron átviszik az akaratukat. Eközben szinte senki nem jár templomba, a hatóságok olyan helyzetekbe sodorják az embereket, hogy kénytelenek megszegni a törvényeket, ráadásul egy elég nagy réteg még a törvényeket és szabályokat is élvezettel hágja át, az igazmagyar keresztények uszítanak, gyűlölködnek, fenyegetnek, s még egymást is utálják. Hogy miért írtam ezeket le? Mert ebből látszik, hogy olyanokat várnánk el a beérkezőktől, amiket még mi sem tudunk megugrani, cserében viszont jobbnak tartjuk magunkat náluk.

Nem azt mondja az ember, hogy mindenkinek feltétel nélkül segítsünk, mindenkit feltétel nélkül befogadjunk, s hogy mindenkit óriási összegekkel lássunk el, csak annyit szeretne az ember, hogy legalább a lehetőséget kapják meg az államoktól a beilleszkedésre. Amíg be nem bizonyosodik valakiről, hogy bűnös, mindaddig ártatlan. Nem ez lenne a demokratikus igazságszolgáltatás alapja? Ráadásul a keresztényi szeretet megilleti a nem keresztényeket is, Isten fiai ők is, ha segítségre szorulnak, segítünk, nem pedig azt nézzük, hogy honnan jött, biztonságos országból-e vagy sem.

Mégis mit lehetne tenni? Hogyan lehetne visszaterelni Európát Európa felé? Már nincs értelme azzal foglalkozni hogyan kerültek ide vagy hova tudjuk őket visszaküldeni. Már csak azzal van értelme foglalkozni hogyan indulunk a jövőbe. Hogyan segítünk az ittenieken, illetve hogyan érkeztetjük a jövendőben érkezőket. Nem kell mindenkit befogadni, nem szabad azért reklamálni, mert nem sikerült megmenteni a Titanic összes utasát, csak azzal szabad foglalkozni, hogy megmentettünk annyit, amennyit tudtunk.

Európának össze kell fognia.Közös külpolitikát és menekültpolitikát kell folytatnia. Akármennyire is nem tetszik valakinek, de a kvóták jelentik az Egységes Európa jövőjét. Pontosan hogyan is gondolom ezt?

• Közös határvédelem. Az Európai Unió felügyelete alatt álló szervezetnek kell adni az összes külső határ védelmét. Egységes elven kell működnie, egyetértésben. A menekültekkel is a központi szervezet foglalkozik, amíg a kvóta szerint meg nem érkeznek a fogadó országokba. Így a tagállamoknak igazából nem kerülne nagy pénzbe, mert a központi igazgatás tartaná fent a rendszert.
• Menedéket kérni az EU területén kívül lehet csak. Vagy egy az Európai Unió által üzemeltetett, a központot képviselő nagykövetségen, amelyik lehet akár egy másik nagykövetségen belül működő, párfős személyzettel rendelkező kicsiny kis szervezet a külső országban, vagy pedig az Európai Unió által üzemeltetett Hot-Spotoknál. Ezek lennének azok a táborok, ahol a menekültek tartózkodnak, amíg elbírálják a kérvényüket. Ez a tábor az "A-fokozat".
• Ha valaki megkapja az engedélyt, elfogadják a kérvényét, bekerülhetne a frontországokban létrehozott üdvözlő táborokba. Itt kapnának saját nyelvükön tájékoztatást a további sorsukat illetően, illetve a jogaik és kötelezettségeik tisztázásáról is. Aki nem érti meg, vagy nem kívánja ezek tudtában folytatni, mehet. Gyors felkészítést kapnának, tájékoztatnák őket a célállomásukról (következő pont), s az áthelyezés idejéről. Ez lenne a "B-fokozat".
• Minden ország bizonyos előre megállapított kvóta formájában kapná a menekülteket az év folyamán. Nem egyszerre érkeznének, hanem folyamatosan. Így a már ott tartózkodóak segíthetnék az újonnan érkezőt beilleszkedni, nem pedig egyszerre kellene annyi embert szoktatni. Egymástól is tanulnának. A kvóta úgy működne, hogy mindenki bekerülne a központi nyilvántartásba, onnan pedig egy meghatározott rendszerben kerülnének ki. Mondjuk minden x-edik Németországba, y-odik Franciaországba, m-edik Magyarországra. Ha valakinek közeli rokona él már egy EU-s országban, s ezt meg tudják állapítani, akkor lehet kivételt kérni az automatikusan sorsolt kvóta alól, s kerülhetne abba az államba, ahol a rokona él. De nem a kvótákon felül, hanem amikor arra az országra kerülne sor, akkor nem húznának automatikusan, hanem őt fogadnák el, s a rendszer lépne tovább. Akinek nem tetszik, nem fogadja el a módszert, az kiléphet a rendszerből, s megszakítják a menekültkérelmi folyamatát, s mehet amerre akar.
• A tagállamba megérkezett menekült bekerülne egy oktató táborba, ahol segítenének neki beilleszkedni a társadalomba. Nyelvet tanulna, ismertetnék az adott állam szabályaival, kultúrájával, földrajzával. Tehát az élethez szükséges alapvető dolgokkal. Ez lenne a "C-fokozat". Amennyiben készen áll rá, bizonyos dolgokból letett vizsga után kerülhetne át a következő helyre.
• Ez lenne a "D-fokozat". Az itt lévő emberek már valamennyire megismerkedtek az állammal, az emberekkel, készen állnak a társadalomra. Innen már lehetne munkát vállalni, vagy szakképzést kapni, felsőoktatásba járni. Ha pedig sikerült, akkor erről a szállóról már el lehetne költözni.
• A menekültek a befogadóállamban kapnának egy 10 éves, korlátozott állampolgárságot. Az első öt évben meg lehetne szakítani az állampolgárrá válási folyamatot, s ki lehetne utasítani a rendszerből, ha valamilyen súlyos vétket követ el. A 10 év pedig arra vonatkozna, hogy addig nem hagyhatja el a befogadó államot, addig abban kell élnie. (Ez alól természetesen kivétel a nyaralás. 1 hónapnyi időt az államon kívül tölthet, de be kell jelentenie. Kivétel még a felsőfokú továbbtanulás. Ha külföldi egyetemre kerül be, akkor részt vehet annak a képzésein.) Ez lenne az "E-fokozat". A korlátozott állampolgárság semmi másra nem vonatkozna, csak a próbaidőszakot jelölné. Választóként lenne ugyanúgy nyilvántartva az "E-fokozat"-ban nyilvántartott személy. Az országban tartózkodást pedig havi egy alkalommal ellenőrizné a hivatal, vagy gyanú esetén azonnal.
• Ha letelik a 10 év, teljes értékű állampolgárrá válhatna mindenféle korlátozás nélkül.

Szerintem ez lenne az európai megoldás a témában. Sajnálatos módon nem igazán ebbe az irányba haladunk a témát illetően. A helyzet pedig egyre jobban mérgesedik el.