Hányszor meg hányszor felvetődött már, hogy ez a baj a 4-es metróval, az a baj a 4-es metróval, de ez is baj vele, és így tovább... Eljött az ideje, hogy adjak nektek egy másik szemszöget ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban. Igyekszem minél inkább lefedni a témát, hogy minél jobban megérthesse mindenki mire gondolok. Habár a 4-es metró az emberek szemében rossz beruházásként maradt meg - ami nagyban köszönhető politikai állásfoglalásoknak - itt az ideje, hogy kicsit átgondoljuk ezt. 

A 4-es metróvonal 2006 és 2014 között épült, Kelenföld vasútállomás és a Keleti pályaudvar között. Összesen 10 megállóval rendelkezik, keresztezi a Dunát, s mindössze 7,4 kilométer hosszú. Eredeti nevén Dél-Buda - Rákospalota metróvonalnak nevezik, mivel optimális esetben, teljes kiépítettség esetén ezen területek kiszolgálása lenne a fő feladata. Másfél évvel ezelőtt adták át, 452 milliárd forintból épült.

(Forrás: mno.hu)

Mire gondolok? Mik azok a részek, amikben rosszul állunk hozzá?

Mindenek előtt, az utasszám. Alig másfél év telt el az átadás óta, de már hetekkel az átadást követően mindenki azzal volt elfoglalva, hogy mennyire nincs utas az új metrón. Eközben pedig azt vehettük észre, hogy folyamatosan növekedett a kihasználtság a metró vonalán, de még így is csak a kevés utasszámot hallgathattuk. Tavaly decemberben volt egy utasszámmérés a metrón, ami napi 158 ezer utast mutatott ki. Habár ez még jelentősen elmarad a 2-es metró napi 350 ezres számától, de azért láthatjuk, hogy folyamatosan növekszik. Ehhez még hozzátartozik, hogy az autópálya bekötése ekkor még sehol nem volt a buszvégállomáshoz, tehát azóta is növekedhetett.

Mivel metrót hosszú távra építünk, ezért lesz még ideje behozni a lemaradását. Mondjuk ezen sokat segítene ( ahogy Budapest közlekedésén is), ha folytatnák a metró építését, hogy még több embernek legyen jó megoldás a metró. Már a Bosnyák térig tartó szakasz is dobhatna a napi utazások számán, nem beszélve a további szakaszokról. Azt pedig nem szabad elfelejteni, hogy még mindig járnak párhuzamos járatok a metró mellett, amik jelentős forgalmat vesznek le róla, s így is ilyen értékeket képes produkálni.

Ide is, meg a BKV működési költségeiről szóló poszthoz is illik, amit a BKVFigyelőről kell beidéznem nektek:

Abban van némi igazság, hogy a metró második szakaszára nincs pénz, az viszont nem igaz, hogy soha nem is volt. Az előző városvezetés csaknem kétmilliárd forintot költött el a második szakasz előkészítésére, a folytatást azonban épp az új városvezetés törölte néhány hónappal a hivatalba lépése után. A 4-es metró második szakaszának megépítésével a központi költségvetés is számolt: a korábbi kormányok által az új metró második szakaszára szánt pénzből fizette az Orbán-kormány a BKV ad hoc támogatásait, miután a BKV finanszírozásáról szóló 2009. decemberi Bajnai-Demszky megállapodást semmisnek tekintette. A metróépítés folytatására félretett állami pénzt tehát a BKV működésre élte fel.

Egyébként az egészet érdemes elolvasni, mert kitűnő meglátások vannak benne. A metrót tovább kell építeni. A 3-as metró is több ütemben készült, nem volt rögtön olyan kihasznált, mint most, el kellett érnie ezt a hosszot, hogy jól ki tudja szolgálni a várost. Budapest két végét köti össze (nagyjából), hiszen Újpest is már majdnem a város széle, illetve Kőbánya-Kispest is messze esik a Belvárostól (attól még lenne hova hosszabbítani).

Ne áltassuk magunkat. A villamos nem megoldás, hanem probléma. Hiába beszél arról bárki is az önkormányzatnál, hogy gyorsvillamos épül, ami nagyon hamar beér a városba, aki ismeri a környéket, az tudhatja nagyon jól, hogy ez nem fog teljesülni. Ha a megállója rögtön a metrókijárat lesz, akkor is 13 lámpás kereszteződéssel találkozik csak a Keleti pályaudvar és a Bosnyák tér között. Plusz találkozik az 1-es és a 3-as villamosvonallal, trolivonalakkal csak ezen a szakaszon. Nem számít mit csinálnak, ilyen feltételek mellett nem lehet gyorsvillamost üzemeltetni, mert a menetrendszerűsége nem lesz még 70%-os sem, csak ha lengén tervezik meg a menetrendjét, ami viszont azt jelentené, hogy sokkal lassabb lenne, mint bármelyik busz. Azt pedig ne felejtsük el, hogy nem is fér el mindenhol, így akár közös autó-villamos sáv is elképzelhető bizonyos részeken, amik szintén növelik a menetidőt. A villamos építésénél még az is jobb, ha maradnak a buszok amíg meg nem épül a metró. Így nem költenek el legalább egy csomó pénzt feleslegesen, s megmarad a nyomás, hogy még nincs befejezve és rendezve a környék közlekedése.

Másodszor pedig sűrűn halljuk, hogy milyen túlzottan drága is volt a metró, mennyire sok pénzt költöttek rá el feleslegesen. Az Index.hu ezért egyszer már készített egy infografikát a témában, de én még azért szeretnék itt elidőzni egy kicsit. 452 milliárd forintért a nulláról építettek fel egy vonalat keresztül a fél Belvároson. De pontosan mire is ment el az a sok pénz? Mert nem csak közvetlenül a metróba folyt be.

• Kezdjük rögtön az elején. Budapest - Kelenföld pályaudvar, ami alá konkrétan befúrták magát a metrót. Építettek egy nagy aluljárót, ami átveszi a régi, leharcolt szerepét az állomáson. Felújították és modernizálták a peronokat liftekkel, mozgólépcsőkkel, emellett még építettek újakat is a metró építése miatt. Gyakorlatilag megújult, s Budapest - sőt, az ország egyik - legmodernebb vasútállomása lett belőle konkrétan a metróépítés miatt. A vasútállomás környezetét rendezték, park épült.
• Megépült a metró karbantartó telepe, s hozzá az irányítóközpont a teljes üzemeltetési rendszerrel együtt. Itt is nagy földmunkákat végeztek, s összekötővágány létesült a vasúttal.
• A Bikás parknál Budapest egyik legjobb metrókijárata épült meg, egy funkciótlanul tengődő parkot újítottak meg teljesen, s a városi használatra alkalmassá tették.
• Újbuda-központnál a metrómegálló mellett megújultak a villamosmegállók, s a Fehérvári út is.
• A Móricz Zsigmond körtér egész területe megújult a beruházással kapcsolatban, az utolsó tábla is kicserélődött, faltól falig az egész csomópontban. Megépült az aluljáró, a villamosvonalak és a megállók megszépültek. 

Emlékszünk még? (Forrás: metro4.hu)

• A Szent Gellért téren felhúztak egy megállót egy épületszárny alá, közvetlenül a Duna mellett úgy, hogy az a terület tele van barlangokkal és ott van a fürdő hőforrása is. Hát nem a legegyszerűbb hely építkezni. Megújult a tér is mellé.
• A Fővám téren szintén a Duna mellett az egyetemi épület alá építkeztek. Megépült a 2-es villamos aluljárója, megújult az egész tér, az egyetem teljes környéke minden irányban.
• Kálvin téren az új megálló, csatlakozás a másik metróvonalhoz, aluljáró bővítése, s az egész csomópont felújítása faltól falig jó nagy gyalogosrésszel. 
• Rákóczi tér teljes megújulása parkolóval. Egy élhető közterületté vált a metróépítésnek köszönhetően.
• A II. János Pál pápa tér szintén teljesen megújult, a rosszhírű környék forgalma a metró által felerősödött, s barátságos arcot vett fel. Mára csak a rosszhíre maradt meg, de az is egyre fakul.
• Keleti pályaudvar előtt a Baross tér teljes megújulása is a metróépítésnek köszönhető. Egy normális, közlekedésre alkalmas közterületté változott ennek hatására.

Tehát azt mondhatjuk, hogy a Belváros jó része teljesen megújult, bizonyos területeket pedig integráltak a mindennapi életbe. Egyes területek pedig elvesztették megkopott és mindenki által ismert "hírnevüket", s újra a lakóközösséget szolgálják. Közvetve és közvetlenül javultak a közlekedési kapcsolatok, javult az emberek élettere, életminősége, közvetlen környezete, a város nagy része belépett a 21. századba ennek a metróvonalnak köszönhetően. Ezeket a dolgokat az emberek hajlamosak elfelejteni, s csak azt látják, hogy kaptak 10 megállót 452 milliárdért, holott sokkal többet kaptak. Jövőt. Itt hasonló téma jelenik meg.

Gyakran hallhatjuk még, hogy bizonyos állomások megépítésének nem volt értelme. Most ezt nézzük meg. Először is az Újbuda-központ és Móricz Zsigmond körtér kettőst. A két állomás között nagyjából 430 méter távolság van, a vonalon pedig 80 méter hosszú szerelvények járnak. Ha a mozgólépcsők egy közös állomás két széléről indulnak, akkor is óriási maradt volna a gyaloglási távolság. Képzeljük el, hogy a villamosokról vagy buszokról leszállva a körtéren be kell gyalogolni a tér másik oldalába. Olyan mértékű időveszteség, ami eltántorította volna az embereket a metró használatától. Még akkor is, ha mozgó járdák lennének. 2-3 perc csak arra menne el, hogy egyáltalán megközelítsd a metrómegállót, a felszállás pedig még csak ezután jön. Utasszám szempontjából óriási veszteséget jelentene a metróvonalnak.A Fővám tér - Kálvin tér megállót se gyalogolják le az emberek. Régen se tették, hanem felszálltak a villamosra.

A Szent Gellért tér - Fővám tér megállópáros is gyakran vált ki hasonló hozzászólásokat. 420 méterre helyezkednek el egymástól. Ha egy közös állomást építettek volna, akkor azt pont a Duna közepe alá kellett volna, ami óriási összegeket merített volna ki. Arról nem beszélve, hogy mindentől nagyon távol lett volna. A Fővám téri állomás jelenleg is messze van, hiszen nagyon mélyre kell hozzá menni. 2 mozgólépcső az aluljáróig, majd onnan lépcsőn fel, s még mindig csak a csomópontban vagy, bárhova mész, oda még gyalogolni kell. Ha az állomás még messzebb épül meg, egyszerűbb lett volna a Kálvin téri megállóhoz gyalogolni, vagy villamossal odamenni, de mindkét esetben jelentősen visszavetette volna az utasszámokat.

Végül ott van a leginkább támadott megálló, a II. János Pál pápa téri. Jelenleg a forgalma olyannyira elhanyagolható, hogy nem is érdemes mérni. De a jövőben nagyon is fontos megálló lehet belőle. Bár Tarlós István jelenleg az újpalotai villamosban gondolkodik, az nem a jövőt jelenti. Ha elkészül a metró Újpalotára, ennek az állomásnak a szerepe is meg fog nőni. Innen lesz ugyanis elérhető a két kőbányai villamos, amik a városnak olyan pontjain közlekednek, amit nehéz más tömegközlekedéssel megközelíteni. Szintén innen érhető el a 99-es buszjárat is, ami Józsefváros rejtett pontjait tárja fel. De ha megfogadják a tanácsomat, akkor még hasznosabbá lehet tenni ezt a megállót. Az újpalotai villamosról fentebb kifejtettem, hogy miért életképtelen, de az valóban igaz, hogy a Rákóczi útra kellene egy villamosvonal. Ez pedig szerintem a legésszerűbben a kőbányai villamosok, a 28/37-es meghosszabbításával lehetne elérhető. Ez esetben pedig az Újpalota felől érkezők itt tudnának átszállni az Astoria felé. Így a Thököly úton kifelé nem sérülne a közlekedés, a Rákóczin pedig ismét lenne villamos. A kecske is jóllakna, a káposzta is megmaradna.

Nem szabad, hogy teljes mértékben a politika formálja a hozzáállásunkat, mert akkor nem vesszük észre, hogy mi történik körülöttünk. Lehet támadni a 4-es metrót, de azért vegyük észre, hogy nem olyan rossz ez, mint amilyennek kikiáltjuk. Pár év eltelik, s igazán felfut majd a metró kihasználtsága, azt pedig el is felejtjük, hogy milyen volt nélküle.