Budapest-Kelenföld vasútállomás az elmúlt években rengeteget fejlődött. Ha lehet azt mondani, az elmúlt 10 évben itt történt valójában a legtöbb fejlesztés, mégis még mindig rengeteg tennivaló akad erre ahhoz, hogy valóban egy igazi, modern, XXI. századi átszállópont képét mutassa a terület.

Jelen

A 4-es metró beruházásnak köszönhetően alapvetően megváltozott a vasútállomás teljes környezete, az erre utazók száma, a térszerkezet, a forgalom. Szépen lassan lett itt egy Volánbusz-pályaudvar, egy metróvégállomás, új városi buszvégállomás, parkoló, új aluljáró, liftek, park. Mégis fellelhető egy kis rossz szájíz az emberben, mikor erre jár. Miért? Mert az 1-es villamos még nem ért el idáig (ez szerencsére már úton van, másfél éven belül ideér), a jelenlegi villamosvégállomás mindentől távol, eldugva a tér sarkában található, a jelenlegi buszvégállomás egy óriási kihasználatlan terület, a műemlék állomásépületet pedig csak az isteni jóakarat tartja egyben.

A 4-es metró beruházásnak köszönhetően a pályaudvar megújult, épült új, modern, világos és széles aluljáró, épültek a peronokhoz liftek, melyek folyamatosan használatban is vannak, nem messze pedig felépült a metró kocsiszínje. Továbbá a metrónak köszönhetően kiépült egy kis park, a 7-es buszok óriási forgalma lekerült a felszínről, így az óriási és mindig tömött buszvégállomás is jócskán kiürült. Az 1-es villamos miatt megszűnőben a 103-as busz, így a buszvégállomás területe szinte teljesen felszabadulhat rövid időn belül. Most már arra kell hangsúlyt helyezni, hogy a további problémákat is kezelhessük.

Jövő

Tehát akkor mik is ezek a problémák?

• Az állomásépület álapota, kihasználatlansága
• A villamosvégállomás rossz elhelyezkedése
• A kihasználatlan volt buszvégállomás

Az állomásépület

Mint valami világháborús emlék (Fotó: Wikipédia)

Az állomásépületben az alábbi funkciók működnek jelenleg: vasúti pénztárak, váróterem (jó messze a peronoktól), kocsma, egyéb vasúti helyiségek. Ezeknek egyike sem létfontosságú a jelenlegi helyén, így az épületnek könnyen lehet új funkciót keresni, miközben a jelenlegi funkciókat áthelyezzük.

Az épületnek nem is feltétlenül fontos vasúti kézben maradnia, így elgondolkozhatunk a magánhasznosításán is. Tekintetbe véve a közlekedési lehetőségeket, illetve a szomszédban épülő plázát, legcélszerűbbnek egy hotelt képzelnék el benne, hiszen a városközpont 10 perc a metróval, az épülő pláza pedig minden szolgáltatást tud nyújtani. Egy igazi, vasúti tematikájú hotel pedig a vasútmániásokra építve, illetve a kisgyermekes családokra, akár nagyon vonzó is lehet, hiszen a rálátás a pályaudvarra és az eredeti funkciója csak még autentikusabbá tehetné. A felújításnál pedig ki lehetne kötni, hogy hogyan nézzen ki, mennyire hasonlítson régi önmagára az épület. Így megmaradna az épület műemléki értéke, de ugyanakkor a hasznosítása is meg lenne oldva. Amennyiben pedig szükséges, a Vasút utca felé könnyen bővíthető.

De akkor mi lenne a pénztárakkal, a váróteremmel?

A zöld az új aluljáró, a kék a régi aluljáró, a piros pedig az általam javasolt bővítés és összekötés

Jelenleg két nyilvános aluljáró van a Kelenföldi pályaudvaron, amelyek láthatóak is a fotón. A kék színű régi aluljáró, amelynek mindkét található rámpa, viszont nem mindegyik peron közelíthető meg általa (például a 7-10, 1-2 nem), ráadásul eléggé sötét és elhagyatott. A zöld az újonnan épült aluljáró, világos, lejárattal a metróhoz, liftekkel a peronokhoz, boltokkal. Az új aluljáró egyre szűkösebb és szűkösebb, minél többen használják, miközben a régi aluljáró szinte teljesen kihasználatlan. Ezt a kettőt kellene ötvözni, ezért hozakodtam elő ezzel az ötlettel. A két piros kocka ugyanis azt a területet ábrázolja, ahol a legegyszerűbben, a legkisebb zavarral egybe lehetne nyitni a kettőt, ezzel egy nagy aluljárórendszert létrehozva. Ezen az új területen lehetne kialakítani normális (fűthető) várótermet, padokkal, modern pénztárakat, jó elhelyezkedéssel a mostani teljesen kieső helyett, de férne ide még automata is, illetve átjáró a két aluljáró között, szolgálati helyiség, nyilvános WC, zárható biciklitároló, de egyéb funkciók is. A régi (kék) aluljáró pedig mivel rendelkezik mindkét végén rámpás megközelíthetőséggel, új funkcióval bővülhetne. Egyik (a peronokra vezető lépcsős) oldalán megmaradhatna a gyalogosoknak szánt rész, míg a másik oldalon bicikliút is kialakítható lenne, amivel könnyen és gyorsan meg tudnák közelíteni a biciklisek a céljukat, vonatjukat, vagy akár kényelmesen és gyorsan - legálisan - keresztezhetnék a vasutat.

A régi villamosvégállomás

Sokan számítottak rá, hogy az 1-es villamos építésével végre a régi villamosvégállomás is eltűnik, s helyette az új mellé kerül a Somogyi útra, de ez úgy látszik elmarad - valószínűleg a lakók tiltakozása miatt, pedig előbb-utóbb úgyis megtörténik, s ezzel egy egészen európai villamosvégállomás alakulhat ki itt is. Ezáltal az új pláza és a vasútálomás közé beékelődik a villamosvégállomás, viszont felszabadul a jelenlegi buszvégállomás teljes területe.

A régi buszvégállomás

Az állomásépülethez képest ez a terület észrevehetően lejjebb található, ezáltal két dolog közül kell választanunk. Az állomásépület szintjéhez vagy a villamosvégállomás szintjéhez alakítsuk a területet. Ha épülettel számolunk, az azt jelenti, hogy akár a tetején is lehet használható terület, legalább az egyik irányból. Egy 85x75 méteres területet nézve az alábbi közhasznú épületet lehetne felhúzni erre a területre, melynek mindig lehetne forgalma. Figyelembe véve a vasút, a metró, a villamos, az új buszvégállomás közelségét, az új épülő pláza szomszédságát, a közeli lakótelep nagyságát, különös tekintettel arra, hogy mennyire fontosnak tartja a jelenlegi kormány a családokat, a rendszeres sportolást.

Elképzelt épület belső elrendezése

Különböző sportolási lehetőségek a környékbeli lakótelepen élőknek, erre járóknak (kispályás foci, squash, tenisz, kondi), a családosoknak játszóházzal, ahol a kisebb gyerekeket le lehet adni az edzés idejére, vagy akár a plázában való bevásárlás idejére, öltözőkkel, s mosdási, illetve toalett lehetőségekkel.

Kékkel az általam elképzelt és kiszámolt beavatkozási terület, ahova az új épület kerülne, alul pedig látható az új pláza épülése

Érdemes lenne bevonni az épülő plázát az üzemeltetésbe és megépítésbe, s akár a föld alatt vagy felett összekötni a két épületet. 50-50%-os tulajdonrésszel a pláza és az önkormányzat között, az üzemeltetést a plázára bízva a profit érdekében. Az önkormányzat az építést akár minimális saját tőkével is le tudná hozni, támogatást kérve az MLSZ-től, Eu-s pénzre pályázva, esetleg állami hozzájárulással tekintettel az államnak is megfelelő célokra. (Sport terjesztése, fejlesztések, családok segítése, stb.) Az épület tetején pedig akár napkollektorok/napelemek is elférnek, vagy zöldterület kialakításas így beillesztve a környező fás, ligetes hangulatba.

Tehát összefoglalva:

• Az állomásépület felújítása kikerülne a vasút pénztárcájából, az épület megmaradna, funkciót kapna és jól is nézne ki. Magántulajdonba kerülne, de csak a felújítás elkészülése után. (Biztosíték) Így a szükséges költés 0.
• Az aluljáró kibővítése és berendezése pénzbe kerülne, valahol egy minimális összeg környékén, cserében nőne mindenkinek a komfortja, a vasút is jobb helyzetbe kerülne általa.
• A villamosvonal áthelyezése a Vágány utcából és az új végállomás kialakítása szintén egy minimális összeget emésztene fel (kb. kétszer 500 méter vágányépítés).
• A buszvégállomás helyére felépített központ finanszírozása a plázával felesben, a saját részt támogatásokból fedezve, szintén minimális, valószínűleg 0 környéki költségbe kerülne.
• Amennyiben a pláza sikeresen üzemelteti az épületet, akár minimális bevételt is termelhetne, amelyet később egyéb beruházásokra lehetne felhasználni.

Mindenki vonja le a számára szimpatikus következtetéseket, de ezzel Budapest-Kelenföld a jelenlegi lepukkant státuszból egy élő városközponttá nőhetné ki magát, ahova mindenki szívesen jár és jól érzi magát.

*Utóirat: Igen, tisztában vagyok az ábrán található elírásokkal, de sietségemben ez így sikerült.