Azt hiszem, hogy az eredeti idézetet senkinek nem kell bemutatni, hiszen Olaszország, Németország és Japán mellett még Magyarországon lettek nagyon népszerűek a Bud Spencer - Terence Hill filmek. Ugyanakkor most nem ezekről a filmekről van szó, hanem a hazai kereszténységről. Politika, erkölcs, szeretet, tisztelet, nemzetek, támogatások, pénz, hatalom.
Sokan és sokszor értelmezték már, próbálták meg értelmezni, esetleg kiegészíteni és/vagy 2000 év távlatából a jelenbe helyezve újraírni a katolicizmus tanításait, értékeit, erkölcseit. Én nem fogok nekiállni egyiknek sem, egyszerűen azokat az értékeket társítom a keresztény szó értelmezéséhez, amelyeket a leggyakrabban azonosítanak vele, vagy az egyház magáról ezt gondolja. Ilyen erkölcsi értékek: Szeretet, megbocsátás, tisztelet, békesség, boldogság. Ezeket az értékeket képviseli elvileg a keresztény erkölcs, tehát ezeket lehet számonkérni, így ezeket vizsgálva gondoltam, hogy egy kicsit körülnézek itthon.
Először is kezdjük az átlagemberekkel és haladjunk felfelé. Az átlagembereket figyelembe véve kevéssé mondhatjuk, hogy Magyarország egy keresztény ország lenne. Fiatal korban járnak a gyerekek misére, aztán felnőnek. Felnőttként a populáció rendkívül elenyésző hányada jár el a templomba, majd amikor már megörekszenek, akkor visszaszoknak a templomba járásra. Nem azért, mert hisznek, hanem mert nincs jobb dolguk, ott szocializálódnak, plusz ugyebár a szomszédnak is meg kell mutatni, hogy ki a nagyobb ember.
Jó-jó, mondhatjátok, hogy nem a misére járást mondtam mércének. Persze, ez csak egy kisebb megjegyzés volt. Ezután elkezdjük keresni a keresztényi értékeket, akkor sajnos nagyon nagy csalódásokba rohanunk bele. Neveltetésem folytán én is gyakran jártam gyerekként templomba, s bizony hétköznapokon is találkozik az ember azokkal az emberekkel, akikkel vasárnap találkozott a misén. Hát mit ne mondjak. Iszákosság, erőszakosság, utálkozás, lopás, csalás mindennapos dolgok. Nem is akarok jobban belemenni, példákat felhozni, hogy miket láttam saját szememmel, hallottam saját fülemmel olyan embereket, akikről azt hittem, hogy mélyen vallásosak. Ráadásul ezek egyre nyíltabb űzése is kiütközik, mivel a társadalmi morál egyre inkább romlik, köszönhetően annak, hogy bizonyos pártok immár 15 éve munkálkodnak rajta.
Haladjunk egyel feljebb. Nézzünk rá a papokra. Volt szerencsém ahhoz, hogy a gyermekkorom idején egy rendkívül jótét lélek volt a szellemi vezetőm. Ha nem egy ilyen huszadik században él, nagyon sok ember tiszteletét kivívta volna. (Mai napig emlékszem a temetésére, ahogy az ismerői több különbuszt finanszíroztak, hogy eljöhessenek.) Nem tagadom, szerte az országban nagyon sok helyen voltam templomban, misén, sok pappal találkoztam. Volt pár, aki kiérdemelte a tiszteletemet, rendkívül okos és jó lelkű emberek, ugyanakkor ez csak az elhanyagolható kisebbség sajnos. Több helyen is hallottam nem csak aktívan politizáló, de elég rasszista és kirekesztő dolgokat is megemlítő papokat beszélni. Nyilván ennek is oka van, az ok már pedig az, hogy itthon óriási a paphiány, emiatt pedig az egyházon is nagy a súly.
Photo by Diana Vargas on Unsplash
Ezt az egyházat pedig egy olyan ember vezeti (Erdő Péter), akiről Rómában is tudják, hogy mennyire maradi, az egyház egyértelműen konzervatív szárnyához tartozik és nagy örömmel mutatkozik vezető hazai politikusok környezetében, akik mindeközben a székelő pápát támadják és uszítanak ellene és Róma ellen. Persze nem ér rá ezzel foglalkozni, kussol, hiszen a kormány annyira tömi lóvéval, hogy az gyakorlatilag megmérhetetlen. Na nem mintha meg kellene vásárolni a hallgatását, hiszen azelőtt is nyilvánvaló volt a hozzáállása minden körültekintően informálódó embernek. 2008-ban és 2009-ben is aktívan támadta a fennálló kormányt olyan ügyekben, amiknek semmi köze nem volt az egyházhoz. Szégyen, hogy egy ilyen ember a hazai felekezet irányítója, ugyanakkor tökéletes testamentuma a hazai kereszténységnek.
Haladjunk feljebb. Nézzük meg a kereszténység állapotát a politikában. Először is nézzünk rá a hivatalosan is keresztényi értékeket képviselő magyar KeresztényDemokrata NépPártra. A párt maga elvileg kereszténydemokrata. De mi is ez?
Kereszténydemokrácia
El sem hiszed, de igazából így van sorozatunk mai része: A kereszténydemokrácia és a szocializmus szinte kéz a kézben jár egymással, a különbség közöttük minimális, mégis a hazai közegben rettentő távolinak tüntetik fel őket. Alapvetően a mindenki és a jó van a középpontban. A kereszténydemokrácia a keresztényi értékekből vezeti le a politikai szerepét, a céljait, erkölcseit, a keresztényi tanításokat maga előtt tartva halad előre és építi a jelenét, jövőjét. Ilyen a szegények támogatása, felemelése, az egyenlőség biztosítása, az elesettek segítése a keresztényi szeretet és boldogság biztosítása által.
Emiatt alapvetően se nem jobboldali, se nem baloldali, a politikai skála közepén helyet foglaló eszmerendszer. Ugyanakkor a különböző országokban máshogy jelenik meg. Van, ahol liberálisabb, van, ahol konzervatívabb értékeket mutatnak a helyi pártok. Szavazói bázisuk általában a keresztény értelmiség/polgárság, ezentúl jobbára a falusi gazdálkodók, parasztok (jó értelemben) lehetnek az alapbázisuk, de az is előfordul, hogy a munkásság támogatása is jelentős. (Hiszen, mint említettem, a szocializmushoz nagyon hasonló értékrendszerrel dolgozik, inkább az eszköztárban és az útban különböznek, mintsem a célban.)
A kereszténydemokrata pártok számára ugyanolyan fontos az internacionalitás, mint a szocialistáknak. Csak amíg az utóbbi a munkásosztály uralmán és bizottságokon keresztül, addig a kereszténydemokrata az egyházi felsőbbrendűség szempontjából nézi a nemzeteket. Emiatt pedig egy kereszténydemokrata pártra elviekben nem is jellemző a hazafiasság fontossága, a nacionalizmus. Hiszen Isten szemében mindenki egyenlő, senki sem felsőbbrendű.
Ha mindezeket végiggondoljuk - amiket természetesen nem kell elfogadni, nyugodtan szabadon utánanézhet bárki, ha nem hisz nekem -, akkor mennyire láthatjuk a jelenlétüket a KDNP megnyilatkozásaiban? Eléggé érzékletes példa, hogy miközben az Európai Unió létrejötte elidegeníthetetlen az európai kereszténydemokrata pártoktól (magyarán szólva az ő tetteik és támogatásuk nélkül nem jött volna létre), addig a KDNP rettentően EU-ellenes retorikát folytat. Amíg a kereszténység és a külföldi pártok az elesettek védelmében szólal fel, tetteikkel támogatják ezen célt, segítenek, ahol tudnak, addig hazai partnerük, a KDNP inkább úgy van vele, hogy aki szegény, az meg is érdemli. Sokkal jobban foglalkoztatja őket a saját céljaik elérése, mint az elesettek támogatása.
Vegyünk néhány példát:
Semjén Zsolt, a párt elnöke: A hazai vadásztársaság egyik kiemelt tagja, akit annyira érdekel a vadászati kiállítás megrendezése, hogy több tízmilliárd forintot hajlandó elkölteni rá mindannyiunk pénzéből. Ezen túlmenően ne feledjük, hogy a külföldön is vadászó politikusunk mások tulajdonát sem tiszteli. Nem csak arról a szerencsétlen helikoptereztetett őzről van szó (ami magántulajdonban volt, s a sokba kerülő vadászatot is egy "baráti" cégvezető állta, hanem arról is, hogy már 1997-ben lebukott azzal, hogy a teológiai doktoriját gyakorlatilag lopta más szerzők műveiből összeállítva bármilyen hivatkozás nélkül. Majd ugyanezt eljátszotta az ELTE-n is, ahol kimondták, hogy súlyos morális-etikai vétséget követett el legnagyobb keresztény-elvtársunk. Ő nyújtotta be azt a törvényt is, amely gyakorlatilag megszüntette volna az önkormányzatiságot az országban, illetve több olyan törvényjavaslatot is kezdeményezett, ami a kormányon kívül senkinek nem szolgálta az érdekét. Azt se feledjük, mikor a hobbiját akarta adómentessé tenni... Vagy, hogy az afrikai vadászatát egy olyan másik "baráti" cégvezető fizette, aki 100 milliárdos értékben károsította meg az embereket a Buda-Cash ügyben...
Azbej Tristan, a KDNP alelnöke, a Miniszterelnökség Üldözött Keresztények Megsegítéséért és a Hungary Helps Program Megvalósításáért Felelős Államtitkárságának vezetője: Annak a Gyerehaza Alapítványnak az alapítója, ami rengeteg pénzt elkölthetett a semmitérő programjára, nyilván kormányzati pénzből. Ő az az örmény gyökerekkel rendelkező politikus, aki elvileg a kereszténység védelmére hivatott, s amelynek kormánya egyértelműen az örmény keresztényeket mészárló és agresszor Azerbajdzsán mellett állt ki, s ki sem nyitotta a száját, mikor Törökország mecsetté alakított templomokat; egyenesen kiröhögte a kérdést, hogy miért nem áll ki a kínai keresztények (ujgurok) mellett, akik egyébként kínai koncentrációs táborokban végezték. S ugye azt meg sem említettük, hogy amióta az Orbán-kormány kiadta az azeri baltásgyilkost Azerbajdzsánnak, Örményország minden diplomáciai kapcsolatot felfüggesztett az országgal. De ez láthatóan őt nem zavarja.
Seszták Miklós,ex-kormánytag, képviselő: A kisvárdai politikus kikerült a legfontosabb körökből a folyamatos botrányai miatt, de az biztos, hogy sokáig nem felejtjük el az általa teremtett "értékeket". Az OLAF jelentette a hazai ügyészségnek a költségvetési csalást, hogy hogyan loptak el pénzeket az akkori miniszterhez is köthető cégek, de az ügyészség a nyomozást leállította, így nem kellett izgulnia. Természetesen a ciprusi offshore-cégekhez kötődő ügyeit sem vizsgálta a Polt Péter vezette ügyészség, noha elég érdekes információk láttak napvilágot. Ezen kívül ő intézte azt is, hogy Kisvárdán öntik a pénzt a futballba. 2 milliárdból stadiont kap a csapat, további milliárdok mennek el még a klubra, a semmiből építettek csapatot úgy, hogy vagyonokért igazoltak külföldi focistákat. Kapott a fejlesztési miniszter városa sportcsarnokot, lórehabilitációs központot, csúszdaparkot, filmparkot, teniszakadémiát...
Aztán ott van Balog Zoltán, aki nem KDNP-s, de református lelkész és teológus, ex-miniszter és várhatóan református püspök lesz...
És még mindig csak a felszínt kapirgáljuk. Borzasztó állapotok vannak az országban, de kereszténység és kereszténydemokrácia nincsen sajnos, pedig szükség az lenne rá. Nem én vagyok a kereszténység védőangyala és soha nem is leszek, de ha morális oldalról nézzük, keresztényebb vagyok a kereszténydemokratáknál is, holott legkevésbé jutna ez magamról elsőként az eszembe. Nem érdekel az, hogy melyik párt vezeti éppen az országot, az ember úgyis mindig a túlélésre játszik, de nagyon aggódom amiatt, hogy merre halad az ország morálisan, erkölcsi szempontból. Jó lenne, nagyon jó lenne, ha egy kicsit észbe kapnának a hazai egyházak vezetői, hogy merre tartunk, mert jelenleg a morális csőd az úticél és nem hiszem, hogy bárki is olyan körülmények között szeretne élni, gyereket vállalni... Kedves testvérek, kérlek titeket, nyissátok ki a szemeteket és a szátokat, szólaljatok fel, tegyetek valamit, mert ez az erkölcsi rombolás az egyház jövőjét is fenyegeti, a tiéteket is. Tudtok még tükörbe nézni?
