Nem olyan régen bugyogott fel a köztudatba, hogy mi készül Csepelen és azt veszem észre, hogy a legtöbben tapsolnak hozzá örömmel, mikor egy eszméletlen faszság. De akkor most fogom magam és belesüllyedünk a mélyére a tervnek, az okoknak és a következményeknek. Tartsatok velünk!

Bevezetésképpen nézzük meg, hogy miről is van szó pontosan:

A Gubacsi híd esetében a régi híd megerősítése nem járható út, mert ehhez új pillért kellene építeni a Soroksári-Dunába, de az akadályozná a hajózást. Az előzetes vizsgálatok szerint egy új hidat kell építeni, mégpedig ez nem készülhet a régi helyére, hiszen folyamatosan fenn kell tartani a vasúti forgalmat. A megtervezett új híd egy alsópályás acél ívhíd a meglévő hídszerkezettől északra 15 méterre 145 méter nyílással. (...) A projekt keretében a híd után egy forgalmi kitérő is épülne, mielőtt az említett három telephelyre szétágazik a vágány. Így a szemben közlekedő vonatok itt ki tudják kerülni egymást, ezzel mérséklődhet a közúti forgalom zavarása a Corvin csomópontban - áll Vitézy Dávid Facebook-ján.

Nem árul el túl sok mindent, meghagyja a sötétségben azokat, akik nem néznek jobban utána a dolgoknak. Szerencsére van egy Mach Péter Pesterzsébeten, aki komolyabban érdeklődött az ügy iránt és utána is járt. 

A lényeg a következő:

A jelenleg a Soroksári úti rendezőből Csepelre vezető vágányt felújítanák, a jelenleg a Gubacsi hídon haladó vágányt felhagynák, s helyette a jelenlegi mellett építenének neki egy új hidat. A régi híddal nem foglalkoznak, azzal kezdjen a főváros amit akar, már ha lesz pénze (nem lesz, hisz az állam nem ad). Amint átérnek Csepelre, ott épülne egy kitérő, s a Corvin-csomópontig kétvágányos pályaként funkcionálna. Ezt Dávidka a FB-ján egy kitérőcskének hív, lazán eltakarva azt a valóságot, hogy a jövőben itt harmadik és negyedik vágányt is építenének, s valószínűleg tolatásra és rendezőként lenne használva ez a terület.

Ezen túlmenően a Corvin-csomópontnál az utakat a földszint alá vinnék, hogy kevésbé zavarja a vasút az autókat. Ez azért kell, mert a várakozások szerint nagyon megnőne itt a teherforgalom. Mind a tehervonatok száma, mind a tolatások száma, s a szinte állandó tehervonatok miatt teljesen lebénulna Csepel. Ezért az aluljáró.

Képen:

Pirossal láthatjátok a vonal helyét, zölddel pedig a bővítését. A háromágú elágazás pedig ami jelenleg szintben keresztezi a Corvin-csomópontot. Ide aluljáró épülne.

Miért történik mindez most és miért éppen így?

Nos, először érdemes tisztázni a Szabadkikötő helyzetét. Mára minden elérhető zöldfelületet beépítettek a területen, így igazából nem maradt semmi hely a fejlesztésre. Ahhoz, hogy bárminemű pluszt tudjanak csinálni, a Csepel Művek területét kellene elkezdeniük átalakítani. Márpedig ez nagyon hosszadalmas, de legfőképpen rendkívül drága folyamat. Márpedig nekik az nem éri meg, hogy ezt megtegyék, s oda építkezzenek, átalakítsák a vasúti hozzáférést a területhez, mivel az rendkívül sokba kerül. Ilyenkor kell találni egy balekot, aki ezeket finanszírozza, míg ők lefölözik a profitot. Na ez a balek vagy te meg én, magyarán az adófizető, aki finanszírozza majd ezt a projektet azért, hogy ők jobban megszedhessék magukat.

Másodszor pedig érdemes foglalkozni a terület jelenlegi iparvasúti kapcsolatával. Ugyanis a kikötő megközelítése vasúton rendkívül nehézkes. A területen ugyan szépen elterülnek a vágányok mindenfelé, de szinte bárminemű komolyabb tolatáshoz át kell haladni a Corvin-csomópontot, Csepel gyakorlati ütőerén, amely a kapcsolatot jelenti a külvilághoz. Na ez a művelet nehézkes, lassú és drága, mivel ilyenkor a csomóponton át nem tud semmi közlekedni. Ha ez sikerült, innen már csak át kell galoppozni az ősöreg hídon, át Soroksári út rendezőn, hogy a szerelvény végre elérje Ferencváros rendezőt vagy a fővonalat.

Most jön viszont a trükkös rész. Mivel Soroksári út rendező azon a területen fekszik, amit odaígért a kormány a Fudan egyetemnek és így a kínai kormánynak, ezért ezt a vasúti pályaudvart el fogják innen bontani. Márpedig a Szabadkikötő számára ez a rendező nagyon is fontos, mivel a vonatokat itt tudják rendezni, mert a kikötő vágányaihoz nem férnek oda hosszú vonatok. Na innen már könnyen lekövetkeztethető, hogy miért olyan fontos Csepelen több vágányt lefektetni és a különszintű kereszteződést megépíteni. Itt Csepelen akarják majd tolatni a vonatokat, mindössze 200 méterre a panelrengetegtől. Biztos élvezni fogják.

Mi a probléma?

A probléma az, hogy ha ezt most így megcsinálják, akkor örökre lemondhatunk arról, hogy Pesterzsébet és Csepel, illetve környékük forgalmának a helyzete valaha is rendezve legyen. Ugyanis nem lesz hely hol átvezetni a forgalmat Pesterzsébetről Csepelre, illetve Csepelen keresztül. Ezen túlmenően az Albertfalvi hídnak is búcsút lehet inteni, mivel az iparvágányok teljesen el fogják zárni azt a területet, ahova érkezne a híd. Illetve ne felejtsük el, hogy a Corvin-csomópontban lesz a HÉV a +1. szinten, a vasút a 0. szinten, a helyi közút pedig a -1. szinten. A keresztforgalmat már nincs hova építeni.

Pirossal láthatjátok a Lágymányosi hidat, kékkel a kormány által tervezett Galvani hidat, alul sárgával pedig az Albertfalvi hidat és annak lehetséges bekötését a Határ útba. Pont az utóbbinak a lehetőségét veszi el a kormány két projektje, holott mindkettőnél fontosabb lenne...

Mindeközben a puszta kellős közepére, ahol a madár se jár, oda kíván parkot építeni Fürjes és Vitézy. Ez az a park, ahova csak autóval tudsz elmenni, mivel a környéken semmi nincs. Vagy meg lehet itt építeni a csepeli gyorsvasútnak egy megállót, amire aztán rendkívül nagy szükség van... Park két városi autópálya között, rögtön a Szabadkikötő ipari területei mellett...

Ne csak vinnyogj, mondj jobbat!

Jól van, akkor mondok. Na ide figyelj. Van nekünk egy Szabadkikötőnk, aminek a megközelíthetősége borzalmas, mert útban van a HÉV, a Weiss Manfréd út, na meg a szar Gubacsi híd is... Aztán ott van nekünk a Csepeli HÉV, ami jelen állapotában nem ér túl sokat. A városban útban van, a Szabadkikötőnek útban van, valahogy a Ráckevei HÉV-vel is össze kéne kötni... Aztán ugye ott vannak a közúton közlekedők, akiknek mind a vasút, mind a HÉV útban van, ráadásul kényszerhelyzetben is vannak, mert Csepelről csak erre lehet jönni.

Hát kérem szépen, Vitézyék éppen azon vannak, hogy tervezzék a HÉV-et. Hát tervezzék szépen el onnan, a jelenlegi vonalvezetéséről ugyanis irgalmatlanul nehéz bekötni a Közvágóhídnál a Ráckevei HÉV-be. A HÉV-et a Kossuth Lajos utca alatt kéregben vezessük el, majd a Szállító utca túloldalán hozzuk fel a felszínre.

Pirossal a HÉV jelenlegi útvonala, szaggatott zölddel az általam javasolt útvonal azon része, ami a föld alatt menne, folytonos zölddel pedig az, ahol a föld felett. Sárgával pedig a Weiss Manfréd út eltolása.

Zölddel a Ráckevei HÉV a Soroksári út alatt, míg pirossal az ebből kiváló Csepeli HÉV vadiúj útvonala.

A megmaradt HÉV-szakaszt felhasználva pedig egy sokkal optimálisabb, kényelmesebb és jobb bekötést lehetne adni Ferencvárosba, ráadásul úgy, hogy semmi nincs útban. (Az út keresztezése nyilván külön szintben történne.)

Sárgával a HÉV új nyomvonala, rózsaszínnel a Weiss Manfréd út új nyomvonala, a piros téglalap pedig egy új rendezőpályaudvar a Szabadkikötő kiszolgálására. A piros vonalak pedig a jelenlegi vágányok bekötését lennének hivatottak jelezni

Így az én megoldásomban a Szabadkikötő továbbra is csak Csepel nyugati oldalát foglalná el, a HÉV vonala rendeződne, az autós csomópont pedig sokkal jobb opciókat adna. Megszűnne a vasút elvágóhatása, megszűnne a HÉV elvágóhatása, a HÉV sokkal jobb kapcsolatokat adna, a Szabadkikötő vasúti forgalma pedig úgy tudna megtöbbszöröződni, hogy igazából mindenki jól járna. 

Így a Szabadkikötőnek lehetne egy rendes, saját rendezője, ahol normálisan tudnák a vonatokat előkészíteni, tolatni, anélkül, hogy bárkinek is az útjában lennének. A vasút rögtön, közvetlenül Ferencvárosba érkezne, nem foglalná be az elővárosi vonatok vágányait a jövőben. Megoldódna a Csepeli HÉV-nek az a problémája, hogy a Közvágóhídnál hogyan kanyarítsák be a vonalat a Soroksári út alatt vezetendő vonalba. Illetve megoldódna a Corvin-csomópont problémája is.

A HÉV-vel és az 5-ös metróval pedig később külön cikkben is foglalkozom.